Rendkívül sikeres a Kárpát-medence szórványmagyarságának megerősítését célzó, a nemzetpolitikai államtitkárság által meghirdetett Petőfi Sándor-program az eddigi tapasztalatok alapján – jelentette ki Mile Lajos kolozsvári főkonzul csütörtökön, a főkonzulátuson tartott ismertető rendezvényen.
2016. október 27., 19:172016. október 27., 19:17
2016. október 27., 19:422016. október 27., 19:42
A diplomata kifejtette: az ösztöndíjasok sokrétű tevékenységet folytatnak, elsősorban gyermekekkel és idősekkel foglalkoznak. Többek között iskolán kívüli tevékenységeket tartanak, történelmi, nyelvi ismereteket adnak át, és néptáncköröket szerveznek. A közös programok tehát egyrészt a szabadidőhöz köthetők, másrészt gondoskodó jellegük van, egyesek ugyanakkor a generációk közötti kapcsolat megteremtésén dolgoznak. „Rendkívüli aktivitással és odaadással vesznek részt a közösség építésében, ez a szórványban kiemelten fontos” – magyarázta Mile Lajos. A főkonzul úgy látja: nagy esély nyílik arra, hogy a mindennapi tevékenységen túl a program révén eleven kapcsolat alakuljon ki a Kárpát-medence magyar közösségei között.
A Petőfi-program keretében már az ösztöndíjasok második évfolyama, összesen huszonöt személy dolgozik jelenleg Erdélyben. Ketten Kárpátaljáról érkeztek, a főkonzul szerint ez jó lehetőség a szórványban élők közötti tapasztalatcserére. Az egyik ösztöndíjas székelyudvarhelyi, ezzel kapcsolatban Mile rámutatott: a szórvány és tömbmagyarság kapcsolatrendszerén is van mit javítani, ezt is meghittebbé, szorosabbá kellene tenni. A csütörtöki rendezvényre egyébként azért is szükség volt, mert így a program résztvevői elmondhatták, milyen problémákkal szembesülnek, a főkonzulátus pedig lehetőségei szerint segíthet.
A Petőfi Sándor-programot tavaly március 15-én hirdette meg a nemzetpolitikai államtitkárság. Az akció révén tavaly a Kárpát-medence szórványvidékein összesen ötven ösztöndíjas végzett közösségszervező munkát, közülük huszonketten Romániában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!