„Az elmúlt hetekben-hónapokban országos hadjárat indult az RMDSZ és személyem ellen egy háromszéki beruházás kapcsán. Azért támadnak, mert az teszem, amivel a háromszéki emberek megbíztak, hogy ipart és munkahelyeket teremtsünk. Támadóim ugyan engem céloznak, de az RMDSZ-nek akarnak ártani. Ezért alapos mérlegelés után arra a következtetésre jutottam, hogy lemondok szenátori mandátumomról. Meggyőződésem, hogy ezzel a döntésemmel tiszta helyzetet teremtek. A szövetséget többé nem érheti támadás, mert egyik szenátorát azzal vádolják, hogy munkahelyet akart teremteni\" – indokolta lépését a 2008–2012 között parlamenti képviselőként tevékenykedő, szenátornak a tavaly decemberi választáson megválasztott Olosz.

Rétyi áldás a fűrészüzem létrehozására
Rábólintott az osztrák fafeldolgozó üzem létrehozására Réty önkormányzata. A Sepsiszentgyörgytől tíz kilométerre fekvő község képviselőtestülete hétfői ülésén megszavazta, hogy a Holzindustrie Schweighofer gyárához kiállíthatják az urbanisztikai bizonylatot; kilenc tanácsos igennel szavazott, ketten tartózkodtak. Dálnoki Lajos polgármester a Krónikának elmondta, egy ekkora nagyságrendű beruházás sorsáról nem dönthettek a polgárok megkérdezése nélkül, ezért lakossági fórumot szerveztek, közvélemény-kutatást tartottak. A kétezer lelkes községhez tartozó öt faluban minden háztartást megkerestek, és a megkérdezett 936 felnőtt lakos 97 százaléka támogatta a beruházást engedélyezését. Dálnoki szerint a helyiek a munkahelyteremtést és az életszínvonal növekedését várják a tervezett üzemtől.
Tamás Sándor megyei tanácselnök leszögezte, a rétyi döntés után a megyei önkormányzat nem tagadhatja meg az urbanisztikai engedély kibocsátását, ám a testület szorgalmazza, hogy a cég több szakhatóságtól szerezzen be véleményezést. Az építkezési engedély kiállításáig az osztrák befektető egy év alatt kell hatástanulmányokat kérjen a környezetvédelmi, közegészségügyi felügyelőségtől, a vízügyi, útügyi és talajjavító, mezőgazdasági igazgatóságtól, a védelmi és belügyminisztériumtól, a Román Hírszerző Szolgálattól, ugyanakkor régészeti feltárást is kell végeznie. Ha ezek a véleményezések pozitívak lesznek, a háromszéki önkormányzat kiállítja az építkezési engedélyt, és az osztrák vállalkozó elkezdheti a Rétyen megvásárolt hetven hektáron a gyár építését. Tamás hangsúlyozta, egyenlő távolságot tartanak a fűrészüzem támogatói és ellenzői között, ám felhívta a figyelmet, hogy az erdőket a székely emberek fogják üzemterv alapján kivágatni, és nem a Schweighofer. A tanácselnök úgy véli, igazuk van az ellenzőknek abban, hogy a rétyi gyár megjelenésével átrendeződik a térségben a fafeldolgozó ágazat, viszont szerinte az erdőtulajdonosoknak hasznuk származik belőle, mert emelkedik a rönk piaci ára, és a szállítóknak is kedvez majd a fűrészüzem letelepedése.
Bíró Blanka

Kelemen Hunor a bejelentésre úgy reagált, egyetért azzal, hogy „az Olosz elleni támadások\" az RMDSZ-t is célba veszik, ártanak a szövetségnek, ezért helyesli a döntést. „Olosz Gergely az elmúlt években sokat tett a Háromszék gazdasági fellendüléséért, új vállalkozások oda vonzásáért, munkahelyek teremtéséért. Szándékai szerint ezt a tevékenységét vállalkozóként folytatja majd, ehhez sok sikert kívánok neki\" – idézte a szövetségi elnököt az RMDSZ közleménye.

Az osztrák Holzindustrie Schweighofer Olosz lobbija nyomán döntött úgy, hogy 150 millió eurós beruházás keretében fafeldolgozó üzemet nyit a Kovászna megyei Rétyen. Gerald Schweighofer március 28-ai, a gyár létesítését beharangozó sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján a szenátoron kívül jelen volt Tamás Sándor, a háromszéki közgyűlés elnöke és Mircea Duşa védelmi miniszter is.

Olosz lemondásának indoklása ott sántít, hogy hozzá hasonlóan a befektetés támogatói közé tartozik Tamás Sándor is, aki annak idején meg is köszönte a szenátor közreműködését. Eközben Korodi Attila parlamenti képviselő, volt környezetvédelmi miniszter többéves lobbija akadályozta meg az osztrák cég Hargita megyei megtelepedését, tehát az RMDSZ nem vádolható azzal, hogy testületileg felsorakozott a Schweighofer mögé.

Olosz Gergely visszalépése mögött sokkal inkább az húzódhat meg, hogy a DNA tavaly októberben befolyással üzérkedés miatt vádat emelt ellene. A nyomozó hatóság azzal vádolja az Országos Energiaszabályozó Hatóságot (ANRE) 2007-ben és 2008-ban irányító háromszéki politikust, hogy befolyását felhasználva állami szerződésekhez juttatott négy céget, ennek fejében pedig több mint 500 ezer eurót és 400 ezer lejt kért. A vádirat értelmében a csúszópénz célba juttatása a Power Plus Kft. és egy offshore cég közötti szerződés formájában történt meg.

A Krónika már 2011 áprilisában feltárta az Olosz ellen zajló vizsgálatot, ám a politikus akkor szemenszedett hazugságnak, alaptalan rágalomnak nevezte lapunk értesüléseit. Tekintve, hogy eddig szenátorként mentelmi jog védte, Olosz pere a bukaresti legfelsőbb bíróság elé került, ám mostani lemondása után ügyében már alapfokú bíróság illetékes.

Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) alapító elnöke ugyancsak azzal próbálja halogatni korrupciós ügyeinek tárgyalását, hogy többször lemondott szenátori mandátumáról, legutóbb idén januárban.