Az intézményvezető leszögezte, hogy kollegái már évek óta elégedetlenek, egyre nehezebb összeállítani az ügyeletvonalakat, és ha megváltoztatják a jelenlegi jogszabályt, és a munkaidő mellett csupán egy ügyelet lesz kötelező, összeomlik a rendszer.

Az orvosok már most sem vállalnak szívesen ügyeletet, hiszen az nagyon megterhelő, egyre nagyobbak az elvárások, megszaporodtak a feljelentések, a mediatizált ellátási hiányosságok, a malpraxistörvény nem védi az orvost, ha tévednek, nincs biztosításuk az okozott kár megtérítésére – részletezte a problémákat a nőgyógyász főorvos. Antal Álmos rámutatott, anyagilag sem éri meg az orvosoknak ügyeletet vállalni, hiszen két délutáni magánrendeléssel többet keresnek, mint az egész havi ügyelettel.

„Jelenleg is fejetlen, átláthatatlan a rendszer, augusztusra nem is tudjuk, hogy milyen jogszabály alapján fizetjük az ügyeleteket, de ha csak egy lesz kötelező, elképzelhetetlen, miként működtetjük a kórházakat” – összegzett az igazgató. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy ügyeletvonal nélkül nincs sürgősségi ellátás, hiszen hiába működik a mentőszolgálat, a sürgősség, ha a háttérben nincsenek ügyeletes orvosok, akik elvégzik az életmentő műtéteket, vizsgálatokat, kezeléseket. „Angliában már nem kötelező az ügyelet, ezért Magyarországról járnak oda orvosok, mert nekik anyagilag megéri. De hozzánk ki jön majd?” – tette fel a kérdést Antal Álmos.

A sepsiszentgyörgyi orvos igazgató elmondta, hogy egész Kovászna megye sürgősségének biztosítják az ügyeletet, tizenhárom vonalat működtetnek, plusz a behívásos készenlétet, ami havonta több mint tízezer euróba kerül a kórháznak. Ha növelik a juttatást, akkor finanszírozást kell biztosítson erre a minisztérium, hiszen a jelenlegi szerződési feltételekkel a kórházak még az augusztustól érvényes béremeléseket sem tudják kigazdálkodni.

Pluszjuttatást kérnek

A pluszügyelet iránti lelkesedés hiányát egyébként az Egészségügyi Szolidaritás (Solidaritatea Sanitară) szervezet által készített felmérés is alátámasztja, amely szerint az orvosok 87 százaléka elutasítja a pluszügyeletet, ha nem honorálják megfelelően. Az ezer orvosból álló mintán végzett felmérés célja az volt, hogy felbecsüljék, körülbelül hány orvos fogja elutasítani a kormány által javasolt részmunkaidős munkaszerződéseket, amennyiben a szaktárca nem teljesíti a kért bérezési követeléseiket.

A felmérés szerint ezidáig az orvosok tíz százalékának javasolták, hogy írja alá a pluszügyeleteket tartalmazó szerződést. 73 százalékuk elutasította ezt, zömük a kórházvezetés nyomásgyakorlása ellenére. Az Egészségügyi Szolidaritás korábban azt kérte a szaktárcától, hogy a pluszügyeletekről szóló egyéni munkaszerződésbe foglalják bele a 25–75 százalék közötti pótlékot (25 százalék a kötelező minimum), de emellett az orvosoknak veszélyességi és éjszakai pótlék, illetve a pluszügyeletek után pihenőszabadság is járjon. Az érdekvédelmi szervezet azt is el szeretné érni, hogy az orvosok ne dolgozhassanak több, mint 24 órát egyhuzamban, és az ügyelet után legyenek jogosultak legkevesebb 24 óra szabadidőre.

Vérközpontok engedély nélkül
Engedély nélkül működő vérátömlesztési részleget találtak a hatóságok 108 állami és 34 magánkórházban – jelentette be szerdán az egészségügyi tárca. Az ellenőrzéseket azt követően hajtották végre, hogy az elmúlt hetekben két bukaresti kórházban is botrányt okozott, hogy nem megfelelő csoportú vért adtak egy páciensnek.

„Csupán a munkatörvényt kellene alkalmazni és a szerződésbe befoglalni az ennek alapján járó bérezést, vagyis egyenlő óradíjat, veszélyességi pótlékot a kötelező ügyeletért fizetettel, éjszakai munkavégzésért járó pótlékot, munkaszüneti napok és ünnepnapok esetén járó pótlékot” – közölte lapunkkal Dr. Zagyva Piroska nagybányai tüdőgyó­gyász főorvos, a Romániai Orvosi Szakszervezetek Főderatív Kamarájának (Camara Federativă a Sindicatelor Medicilor din România) alelnöke.

Rámutatott, ezeknek az elmaradása esetén a tagszervezeteikbe tartozó orvosok nem írják alá a részmunkaidős szerződéseket. Ugyanakkor úgy vélte, az ezzel kapcsolatos időhúzás gyanússá teszi a kormány szándékát.

Mint arról beszámoltunk, a szaktárca és az egészségügyi szakszervezetek hetek óta egyeztetnek az ügyeleti rendszer átszervezéséről, miután az Egészségügyi Szolidaritás az ügyelet visszautasítására szólította fel az orvosokat, amennyiben nem módosul a jelenlegi, az alkalmazottak számára előnytelen rendszer. A szakszervezet egy korábbi felméréséből ugyanis kiderült, hogy a hazai orvosok 76 százaléka 36 óránál is többet tölt folyamatosan ügyeletben, ami idült fáradtsághoz és az egészségügyi szolgáltatások minőségének romlásához vezethet.