
November 7-éig dönteniük kell a helyi önkormányzatoknak a 2016-os, már januártól hatályba lépő új adótörvénykönyv alapján meghatározandó – többek között az ingatlanokra, telkekre és gépkocsikra kivetett – helyi adók és illetékek mértékéről a Hivatalos Közlönyben nemrég megjelent kormányrendelet szerint.
2015. október 27., 19:032015. október 27., 19:03
Az új jogszabály alapján kismértékben emelni kell jövő évtől a közterheket, ennél azonban jelentősebb módosítások is életbe lépnek: az ingatlanadót például már nem a tulajdonos minősége szerint – jogi vagy magánszemély –, hanem a lakás vagy ház rendeltetése alapján számolják ki, vagyis a cégszékhelyként működő ingatlanok után jóval nagyobb illetéket kell majd fizetni.
A közteher növekedésének mértéke az önkormányzatoktól is függ: az új adótörvénykönyv szerint a hivatalok a lakóingatlanokra 0,08 és 0,2 százalék közötti adót vethetnek ki a jogszabályban meghatározott négyzetméterenkénti alapösszegre, míg a más rendeltetésű lakások vagy házak esetében az adókulcs 0,2 és 1,3 százalék közötti lehet. Idén az eddig érvényben lévő adótörvénykönyv alapján az önkormányzatok 0,1 százalékos adókulcsot alkalmazhattak a magánszemélyek esetében, valamint 0,25 és 1,5 százalékos pluszterhet vethettek ki a jogi személyekre.
Ötszáz százalékos adó az elhanyagolt épületekre
Egy másik fontos újdonság, hogy az önkormányzatok akár 500 százalékos ingatlanadót is kivethetnek a települések belterületén lévő elhanyagolt telkek vagy épületek tulajdonosaira, jövő évtől emellett az ingatlanok felülete alatt található területekre is adót rónak ki. Januártól ugyanakkor változatlanul érvényben marad az előírás, miszerint 10 százalékos kedvezményben részesülnek azok a jogi és magánszemélyek, akik már március végéig befizetik a teljes évi adókat és illetékeket.
Az erdélyi városokban még nem fogadták el a 2016-os helyi adókra és illetékekre vonatkozó határozatot, de a dokumentumot már elkészítették, és közvitára bocsátották, illetve több helyen az interneten hozták nyilvánosságra. Az önkormányzatok többsége a napokban még nem tűzi napirendre a határozat megvitatását, de jövő héten mindenképpen el kell fogadniuk a módosításokat.
Sepsiszentgyörgyön közvitára bocsátották a határozattervezetet, amely szerint kismértékben fogják emelni a közterheket. Sztakics Éva alpolgármester lapunknak elmondta: a magánszemélyekre kirótt adókat a törvény által megengedett minimális szinten tartják, de így is néhány lejjel emelkedni fognak az illetékek 2015-höz képest az új adótörvénykönyv előírásai miatt.
Az elöljáró emlékeztetett: az önkormányzat idén 10 százalékkal – a megengedett legalacsonyabb szintre – csökkentette a magánszemélyek által befizetendő ingatlan- és területadót, amit azért engedhettek meg maguknak, mert növekedett a városnak a személyi jövedelemadóból viszszaosztott, valamint a helyi illetékekből származó bevétele.
Megengedő a szentgyörgyi önkormányzat
A jogi személyekre kivetett adókat és illetékeket sem tervezik számottevően emelni, és az is elképzelhető, hogy az elhanyagolt épületekre és telkekre kirótt közterhet sem növelik már januártól 500 százalékkal, Sztakics Éva elmondása szerint ugyanis az erre vonatkozó alkalmazási módszertan még nem jelent meg, így valószínű, hogy az érintett tulajdonosok kapnak néhány évi haladékot, hogy rendbe tegyék vagy eladják javaikat. Megengedően alkalmazza a sepsiszentgyörgyi önkormányzat azt az előírást is, amely szerint jelentősen emelkedik a cégszékhelyként működő ingatlanok adója.
Az alpolgármester rámutatott: amennyiben egy vállalkozás székhelyeként egy lakás szerepel a nyilvántartásban, de ténylegesen nem folytatnak a helyszínen gazdasági tevékenységet, a tulajdonosnak továbbra is a lakóingatlanokra érvényes illetéket kell befizetnie. Sőt a törvény szerint differenciált adózásra is lehetőség van: ha a cég a lakásnak az egyik szobájában működik, a többi helyiséget pedig lakófelületként használják, akkor más-más adókulcsot alkalmaznak.
Sztakics Éva hangsúlyozta: a sepsiszentgyörgyi önkormányzat adópolitikája arra alapszik, hogy a helyieknek kedvez, és inkább a multinacionális cégeket terheli, ennek nyomán döntöttek úgy tavaly, hogy az 500 négyzetméteresnél nagyobb felületek esetében sokszorosára növelik az engedélyek kiállítása és láttamozása után fizetendő illetéket – ez elsősorban a szupermarketeket érintette.
A kolozsvári önkormányzat sem döntött még a 2016-os közterhekről, a határozattervezetet azonban bárki tanulmányozhatja a polgármesteri hivatal honlapján – közölte a Krónikával Iulia Perşă városházi szóvivő. A 35 oldalas dokumentumban részletesen leírják, hogy mi alapján számolják ki a jövő évi helyi adókat és illetékeket, több oldalon pedig a 2015-ös és a 2016-os értékeket egymás mellett tüntetik fel, így kiderül, hogy a kincses városi önkormányzat nem tervez jelentős adóemelést. Változatlan marad például a parkolóhelyek után fizetendő éves díj, ugyanakkor a különböző engedélyek kiváltása sem fog több pénzbe kerülni.
Több szakaszban vezetik be az intézkedést
A törvény által előírt mértékben növeli a helyi adókat és illetékeket a nagyváradi önkormányzat is, amely a közterhek növelése nyomán 2016-ban 5 millió lejes pluszbevétellel számol. A partiumi megyeszékhely polgármesteri hivatala úgy döntött, hogy több lépésben vezeti be azt az előírást, miszerint 500 százalékkal növelik az elhanyagolt ingatlanok és telkek illetékét: jövő évben az eddigi illetéknek csak kétszeresét róják ki adóként, a következő esztendőkben pedig fokozatosan növelik az értéket.
Szintén az eddigi összeg dupláját számolják fel a sürgősen kibocsátott igazolások és engedélyek után, így például egy városrendezési jóváhagyás 100 lejbe kerül majd, a határidő előtt igényelt építkezési engedélyért pedig 200 lejt kell majd fizetni. Az önkormányzat arról is beszámolt, hogy az ingatlanok alatt lévő területek után fizetendő illeték nem lesz különösen megterhelő: a pluszadó egy garzonlakás esetében öt–hat lej, míg egy négyszobás tömbházlakásnál 20 lej lesz.
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Megújult az egykori apátsági épület és plébániatemplom, elkészült a zarándokközpont a Bihar megyei Szentjobbon.
Több mint 226 ezer lejnyi állami támogatást szerzett jogosulatlanul egy 26 éves, Máramarosszigetről származó férfi a gyanú szerint úgy, hogy valótlan adatokat közölt ukrajnai menekültek elszállásolásáról és ellátásáról.
Brassóban a medvék már nem csak az élőket zavarják, hanem a temetőben is gyakran felbukkannak, a sírokon taposnak, a pap a csendőrséggel éjszaka járőrözik a sírkertben.
A medvék és a viperák egyre gyakrabban jelennek meg a népszerű túraútvonalakon, ezért a most kezdődő nyári időszakban fokozott elővigyázatosságra van szükség – hívta fel a figyelmet a Salvamont hegyimentő-szolgálat.
Egy friss felmérés szerint a romániai nagyvárosokban élők legfőbb kikapcsolódási helye a bevásárlóközpont.
Precedensértékű pert nyert a tanügyi tárcával szemben egy kolozsvári diáklány, aki azért fordult bírósághoz, mert egy bécsi egyetem felvételi vizsgája egybeesett az érettségivel, és nem engedték meg számára a speciális vizsgaidőszakban való részvételt.
Az 1989-es rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés a ménes–magyarádi dombokon, ezért az érintettek az összefogástól remélik a vállalkozások forgalmának növelését, a térség történelme és hagyományai megismertetését.
Ismét megvételre kínálják a tulajdonosok az érköbölkúti Bónis-kúriát, amely arról híres, hogy az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején átmenetileg a Szent Korona menedékhelye is volt.
szóljon hozzá!