
Az Európai Unió szorosan figyelemmel kíséri a közel-keleti helyzetet, és aggodalmát fejezi ki az eszkaláció miatt
Fotó: MTI/EPA/Haiszam Imad
Kaja Kallas Európai Uniós főképviselő kijelentette, Iránnak soha nem szabad megengedni, hogy nukleáris fegyverhez jusson.
2025. június 15., 13:032025. június 15., 13:03
2025. június 15., 13:182025. június 15., 13:18
Az Európai Unió mindig is egyértelművé tette, hogy Iránnak soha nem szabad megengedni, hogy atomfegyverhez jusson,
az Európai Unió nevében közzétett nyilatkozatában vasárnap. Kaja Kallas közölte, hogy az Európai Unió szorosan figyelemmel kíséri a közel-keleti helyzetet, és aggodalmát fejezi ki az eszkaláció miatt, amely – mint kiemelte – az Irán elleni izraeli légcsapásokat és Irán válaszát követően a Közel-Kelet destabilizálódásával fenyeget – számolt be az MTI.
és felszólítja az összes felet, hogy tartsák be a nemzetközi jogot, tanúsítsanak önmérsékletet, és tartózkodjanak a további olyan lépésektől, amelyek súlyos következményekkel, például radioaktív anyagok kibocsátásával járhatnak” – fogalmazott Kaja Kallas. Közölte:
„Úgy gondoljuk, hogy a diplomáciának kell győzedelmeskednie" - fogalmazott Kallas, majd hangsúlyozta: az EU továbbra is hozzájárul minden diplomáciai erőfeszítéshez a feszültségek csökkentése és az iráni nukleáris kérdés tartós megoldásának megtalálása érdekében. Ez csak tárgyalásos megállapodás révén lehetséges” – tette hozzá az uniós főképviselő.

Tízen meghaltak, kétszázan megsebesültek, és mintegy húsz embert keresnek a romok között az éjjeli iráni rakétatámadások után Izraelben – jelentette a helyi mentőszolgálat vasárnap reggel.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
Oroszország szombatra virradó éjjel újabb masszív, kombinált csapást mért Ukrajna létfontosságú infrastruktúrájára drónokkal, valamint légi, tengeri és szárazföldi indítású rakétákkal, összesen 704 légi támadóeszközzel – közölte az ukrán légierő.
szóljon hozzá!