A kalotaszegi varrottasok öltéseinek csínyját-bínját sajátíthatják el a résztvevők a foglalkozásokon
Fotó: Kalotaszegi Vándor / Facebook
A kalotaszegi nagyírásos minták rajzolását és varrását ismertető tanfolyamokat szervez a téli hónapokban az Erdélyi Kézmíves Céh. A Kolozsváron tartandó foglalkozásokon az érdeklődők a Kalotaszeg tájegységére jellemző varrottasok hímzéstechnikáját sajátíthatják el. Sinkó Katalin, a kalotaszegi minták és technika ismerője, a tanfolyam vezetője a Krónikának elmondta, a kezdeményezés célja újra divatba hozni a múlt században nagy népszerűségnek örvendő népi hímzést.
2022. január 01., 22:302022. január 01., 22:30
A kalotaszegi varrottasok írásának és varrásának fortélyait tanulhatják meg Sinkó Katalintól, a minták és öltések szakértőjétől azok, akik részt vesznek az Erdélyi Kézmíves Céh kolozsvári tanfolyamain. A decemberben útjára indított kezdeményezés első kiadása nagy népszerűségnek örvendett, ezért a szervezők úgy döntöttek, megismétlik január elején a képzéseket, illetve ha a járványhelyzet megengedi, februárban is – mondta el a Krónikának Molnár Attila, az Erdélyi Kézmíves Céh Egyesület elnöke. Hozzátette, a szervezet több kézműves tevékenységet is meghirdetett a téli időszakra, az érdeklődők az íróasszonyképzés mellett korongozást és fafaragást is tanulhatnak a népi foglalkozások mestereitől, azonban mind közül a kalotaszegi nagyírásos-tanfolyamuk bizonyult a legnépszerűbbnek.
– mondta el a kézműves céh elnöke.
Fotó: Kalotaszegi Vándor / Facebook
Noha a kalotaszegi nagyírásosok technikája nem egyszerű, az ezzel a módszerrel készült varrottasoknak nagy hagyománya volt a múlt század elején Erdély-szerte. „A minták rajzolását, a varrás módszerét az iskolában is tanították a századelőn, mert Gyarmathy Zsigáné és Kónya Gyuláné hatására háziipar lett belőle, azonban az általuk népszerűsített technika nem volt helyes. Ezzel
– mondta el Sinkó Katalin, a technika szakértője, akinek a 80-as években a Kriterion Könyvkiadó gondozásában megjelent, a kalotaszegi nagyírásos mintákat bemutató kötete mindmáig alapműnek számít a népi textilművészetet kutatók körében.
A tanfolyamon a résztvevők elsajátíthatják a varrottasok rajzolásának és varrásának technikáját. „Az elképzelés az volt, hogy a foglalkozásokon tanuljunk írni és varrni is. Van, aki szeret rajzolni, van aki nem, azonban
– ismertette a lépéseket Sinkó Katalin. Hozzátette, a tanfolyamon megkezdett munkákat a résztvevők otthon befejezhetik, a szépre sikeredett alkotásokat a jövőben akár kiállításon bemutatnák a nagyközönségnek.
Fotó: Erdélyi Kézmíves Céh / Facebook
A kalotaszegi varrottasok vagy írásosok Kalotaszeg tájegységére jellemző lendületes vonalvezetésű hímzéstechnikával készülnek. Írásos hímzéssel először a konfirmálásra készült női vállfűs ingeket díszítették, majd a második világháborút követően ezzel a módszerrel díszítettek párnákat lepedőket, terítőket, kendőket is. Az elnevezés onnan ered, hogy az íróasszonyok előrajzolták, azaz írták a hímezni való mintát a vászonra.
Az írásos varrottas legjellemzőbb alapanyaga a kendervászon vagy pamutos, kreppszerű és tartós fodorvászon. Az előrajzolás régen tejben feloldott korommal, majd kékítővel, később tintával történik, a festőanyagot egy hegyes tárggyal vagy szárnyas tollával viszik fel a textilre. Az ismétlődő motívumokhoz papír- vagy műanyag sablont készítenek, hogy azok egyformák legyenek. A motívumok között találunk növénymotívumokat, mint például a rózsa, tulipán, páfrány, makk, életfa, gyöngyvirág, tárgymotívumokat, például kosár, cserép, csillag, címer, kocka, valamint állatmotívumokat, például madár, kígyó, pillangó.
Fotó: Erdélyi Kézmíves Céh / Facebook
A kalotaszegi varrottasok már a 19. században nagy népszerűségnek örvendtek, az 1873-as világkiállításon is szerepeltek, a millenniumi kiállításon pedig egy egész, varrottasokkal díszített szobabelső volt látható. A 20. században a kalotaszegi minták elterjedtek Kalotaszeg határain túl is, az ötvenes évektől már az olyan folyóiratok is bemutatták ezeket a kézimunkákat, mint a Dolgozó Nő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Már nem kell ellopniuk a tolvajoknak a mobiltelefont ahhoz, hogy megszerezzék az áldozat SMS-eit és biztonsági kódjait. A rendőrség a SIM swap néven ismert módszer veszélyeire figyelmeztet.
Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.
Elhunyt Deák Bill Gyula, a magyar blues kiemelkedő alakja. Halálhírét a zenész Facebook-oldalán közölték csütörtökön.
Szeptember 26-án ünnepeljük az európai nyelvek napját, a Krónika pedig ennek apropóján egy vadonatúj, pörgős kihívással készül. Itt a Nyelvvadász – a kvíz, amelyből kiderül, mennyire mozogsz otthonosan a kontinensünk nyelvi útvesztőjében!
Nyolcéves gyerek és 78 éves sakkozó is asztalhoz ült már azokon a sakkdélutánokon, amelyeket egy nagykárolyi testvérpár hívott életre. A fiúk azért kezdték szervezni a találkozókat, mert szerettek volna új ellenfelekkel játszani és tanulni.
A szőlőről szinte mindenkinek elsőre a borospohár jut eszébe, pedig évezredeken át sokkal inkább a tányér volt az „otthona”.
Van egy gyümölcs, amelynek illata-íze nagyon jellemzi az erdélyi őszt: a rézüstben rotyogó lekvár, a pálinkafőző kályha füstje, a fáról frissen leszedett, kékesfényű termés íze.
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!