
Idén is gyalogolva, szaladva, vagy biciklizve lehet megtenni a különböző hosszúságú távokat
Fotó: Facdebook/Teleki Trail - Teleki Teljesítménytúra
A megszokott szeptember helyett júniusban rendezi meg Szovátán az Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) marosvásárhelyi tagszervezete a Teleki-teljesítménytúrát.
2024. június 17., 21:022024. június 17., 21:02
2024. június 17., 21:032024. június 17., 21:03
A szervezők közlése alapján a helyszín és a távok változatlanok, a résztvevők továbbra is a Görgényi-havasok vadregényes tájain próbálhatják ki erőnlétüket, teljesítőképességüket, gyalogolva, szaladva vagy akár tekerve, 10, 25, 35 és 45 kilométeres távokon.
Gróf Teleki Samu felfedező utazó 1845. november 1-jén született a Maros megyei Sáromberkén. A neves erdélyi Teleki család református ágának leszármazottja. Elődei közül számos jelentős tudós és államférfi tette megbecsülté a család nevét. Apja gróf Teleki Sámuel erdélyi földbirtokos. Az anyakönyvben és minden hivatalos okmányban keresztneve Sámuelként szerepel, családi körben és az ismerősök általában Samunak hívták. A család felmenő ágának legtekintélyesebb alakja Teleki Sámuel (1739-1822) az Afrika-kutató dédapja, aki Erdély kancellárja volt és 50 000 kötetes könyvgyűjteményének átadásával alapította meg a marosvásárhelyi Teleki Tékát.
Teleki Samu alapos előkészítő munka után, 1886. november 29-én érkezett a Zanzibár szigetére, ahol Höhnellel együtt nagy körültekintéssel kezdték meg az Afrika ismeretlen vidékeinek felkutatására induló expedíciójuk szervezését. A 3000 kilométeres útvonal a Baringó tótól északra olyan vidékeken haladt át, melyeket a 19. század második felében a térképek még fehér foltként ábrázoltak.
Teleki és Höhnel értékes és máig egyedülálló fotódokumentációt készített, mely a 19. századi Kelet-Afrika természeti képéről, településeiről, népeiről jelentős információkat rögzített. 16 különböző néptörzstől, vagy vidékről származó, 338 darabból álló tárgyi etnográfiai anyagot gyűjtöttek, mely a Magyar Néprajzi Múzeum afrikai gyűjteményének alapjává vált. A felfedező utazás meteorológiai, geológiai, földrajzi, állat- és növénytani megfigyelései Kelet-Afrikáról számottevő új „nyersanyagot” adtak a természettudományok művelőinek. A Rudolf- és Stefánia-tavak, valamint a Teleki-vulkán felfedezése szolgáltak kiinduláspontul a Kelet-afrikai árokrendzser kialakulását magyarázó új föld-fejlődéstörténeti elméletnek – olvasható a teljesítménytúra honlapján.
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
szóljon hozzá!