Mikrofonpróba. Többek között Fodor Csaba ötlete volt, hogy bemutatkozási lehetőséget nyújtsanak a kolozsvári amatőr humoristáknak
Fotó: Facebook/Teshow
Főként az egyetemistákat, a huszonéves korosztályt szeretné megszólítani a Teshow kolozsvári magyar stand-up comedy csoport, amely havonta bemutatkozási, fellépési lehetőséget kínál a gyakorló, amatőr humoristáknak. Forgács Rudolf és Balon-Ruff Andor csapattagok az Open Mic estek céljáról, az országonként, tájegységenként változó humorról, sikeres fellépésekről és a Teshow terveiről beszéltek a Krónikának.
2025. április 06., 18:542025. április 06., 18:54
– Meséljetek, kérlek, a Teshow megalakulásáról, honnan jött a kolozsvári magyar stand-up comedy csoport ötlete?
– Forgács Rudolf: Az ötlet igazából Fodor Csaba és Mihálykó Tihamér fejéből pattant ki, ők az úgynevezett adminisztrátorai a csoportnak és az események szervezői, mi csak támogatjuk őket.
ahol aztán egy éven keresztül körülbelül havonta tartottunk eseményeket, és utána döntöttünk úgy, hogy jó lenne, ha az érdeklődők nevet és arcot is társítanának a szervezőkhöz, ekkor született a Teshow megnevezés.
– Az open mic (szabad mikrofon) a stand-up comedy egyik legfontosabb és legizgalmasabb alapköve. Mekkora érdeklődés mutatkozott a kincses városi magyar közösség részéről?
– Balon-Ruff Andor: Az első néhány alkalmon volt a legnagyobb az érdeklődés. Azt tapasztaltam, hogy itt nem igazán elterjedt annak a kultúrája, hogy valaki kiáll a mikrofonhoz akkor is, ha nem olyan jó ebben a műfajban. Pedig az Open Mic esteken nem kellene legyenek elvárások, ezek az alkalmak nem a teljesítményről szólnak, hanem arról, hogy
– F. R.: A Teshow által szervezett Open Mic eseteknek az is a célja, hogy minél több új ember kipróbálja ezt a műfajt, és frissüljön a felhozatal, mert most igazából mi öten – Balon-Ruff Andor, Fodor Csaba, Mihálykó Tihamér, Spielmann László és én – lépünk fel rendszeresen.
Forgács Rudolf szerint a huszonévesek nemcsak értik, hanem értékelik is poénjaikat
Fotó: Facebook/Teshow
– Melyik az a korosztály, amelyet meg szeretnétek szólítani?
– F. R.: A nagyszüleink generációja egészen más stílusú humortársulatokhoz van hozzászokva, a szüleink generációja, a 40-50 évesek mondhatni az átmenet, aki még megérti ezeket a poénokat, viszont a mi generációnk (huszonévesek – szerk. megj.) tudná leginkább ezt értékelni.
Szóval ezeket a magyar nyelvű humoresteket szeretnénk meghonosítani itthon. Én már viszonylag sok helyen felléptem, de a Planetárium a kedvencem, sehol semmi nem übereli azt az egyetemista közösséget, ami itt össze szokott gyűlni.
– Úgy érzed, hogy itt jönnek át legjobban a poénok, értik és értékelik is a vicceket?
– F. R.: Igen, pontosan. Ezenkívül itt nem annyira hangsúlyos a politikai korrektség, ellentétben például Budapesttel, ahol az emberek nem mernek röhögni egy rasszista poénon.
– Milyen más különbségek vannak témák terén? Az erdélyi humoristák mintha kevésbé eveznének politikai vizekre.
– B. R. A.: Talán ez a legnagyobb eltérés. Viszont én nem igazán tudok párhuzamot vonni, mert sokkal többet követtem a román stand-upot, mint a magyart. A romániai humoristákkal valahogy jobban tudok azonosulni, mert olyan témákat dolgoznak fel, amit csak az ért, aki itt él.
például, hogy milyen az igazságügy, az ügyintézés az állami intézményekben. Igazából ebből születnek a sztorik, amit aztán kicsit kiszíneznek.
Kolozsváron általában telt házas közönség előtt zajlanak a fellépések
Fotó: Facebook/Teshow
– Tehát fontos, hogy a közönség kicsit magáénak érezze a történetet, felismerje benne a saját tapasztalatait.
– B. R. A.: Mindenképpen. És én még azt is bírom a romániai humoristákban, hogy megfogalmaznak egy nagyon erős önkritikát a román társadalommal, mentalitással szemben. Ez engem személy szerint jobban megfog, mint a magyarországi humoristák.
– A magyarországi humoristáknál maradva, nemrég első alkalommal közös erdélyi turnét szerveztetek. Milyen volt az együttműködés a Stand-up Budapest fellépőivel?
– F. R.: Nagyon jó volt. Kolozsváron hatalmas volt az érdeklődés, megközelítőleg száz ember gyűlt össze, ami szerintem zseniális. És egy adott ponton láttam valakit sírva röhögni.
Székelyudvarhelyen kicsit féltek a medvétől, de nyilván nem történt semmi baj. Én szeretnék a tanév vége előtt, május környékén még egy ilyen turnét, és bővítenénk a helyszínek listáját – Kolozsvár, Marosvásárhely, Székelyudvarhely – cssíkszeredai és gyergyószentmiklósi állomással is.
– Milyen terveitek vannak még az idei évre?
– F. R.: Tervezek egy önálló estet tartani a Planiban, körülbelül április végén, ezenkívül nagyon fontosnak tartom, hogy továbbra is részt vegyek az Open Mic esteken.
– B. R. A.: Őszintén, nekem nincs különösebb tervem, amikor felgyűlnek a családi sztorik, kiadom magamból, és jó esetben az emberek röhögnek rajta.
– F. R.: Ezt nem szeretem Andorban, hogy csak ekkor lép fel, pedig a legtehetségesebb ember, akit ismerek.
– B. R. A.: Én semmiképp sem tartom magam humoristának, inkább alkalmi viccmesternek.
Balon-Ruff Andor szerint fontos, hogy a közönség tudjon azonosulni az elhangzott történetekkel
Fotó: Gebefügi Loránd
– A rendszeres Open Mic esteken kívül hosszabb távra milyen célokat tűztetek ki, felmerült esetleg egy tehetségkutató ötlete?
– F. R.: Én most épp részt veszek egy hasonló programban, csak nem szerettem volna magamtól felhozni, próbálok legalább olyan alázatosnak tűnni, mint Andor (nevet). Nemrég továbbjutottam a budapesti Dumaszínház tehetségkutatójának április 15-i döntőjébe, s ha sikerül a top 3-ban vagy 4-ben maradni, részt vehetek workshopokon, mentort, logopédust kapok. Ez viszont azzal jár, hogy Budapestre kell majd költöznöm, amit eddig nem terveztem, „a Kárpátok nem engednek”.
– Milyen hatással lesz ez a csapatra?
– F. R.: Itthon továbbra is van aki foglalkozzon a projekttel, én pedig mindenkit arra bátorítok, hogy jöjjön el ezekre az estekre, és próbálja ki magát. Nem szükséges előre jelentkezni, a műsorvezető minden fellépés között felkínálja a lehetőséget, hogy aki szeretne, álljon mikrofon elé. Mondjuk ahhoz is szükséges egyfajta magabiztosság, hogy valaki „csak úgy a semmiből” felálljon.
– Nektek már van egy kis tapasztalatotok fellépések terén. Még izgultok, amikor kiálltok a közönség elé?
– B. R. A.: Őszintén, ez helyzettől függ, de én úgy szoktam hozzáállni, hogy ha nem jön össze, akkor legfeljebb ez volt az utolsó, és ide többet nem jövök.
Nagy siker övezte a Teshow és Stand-up Budapest közös turnéját, fellépéseit
Fotó: Facebook/Teshow
– Befolyásolja a bátorságot az, hogy mekkora közönség előtt, illetve hazai vagy idegen pályán léptek fel?
– B. R. A.: Szerintem igen. A mostani turnén is azt tapasztaltuk, hogy a városok között mekkora különbség van. Kolozsváron nagyon sok fiatal volt, a hangulat pedig családiasabb. Vásárhelyen például már változatosabb volt kor szempontjából a közönség.
– F. R.: Az is érdekes, hogy Kolozsváron én, Andor és Said Dani magasztosabb, filozofikusabb dolgokkal is poénkodtunk, amit imádott a közönség. Azonban másnap Vásárhelyen már nem értek el akkora hatást ezek a viccek, ott sokkal jobban szerették az úgynevezett „falusi vicceket”. Tehát nagyon változó, várostól, közönségtől függ, hogy mit szeretnek az emberek.
– Az imént említetted, hogy a közönségből valaki sírva kacagott az egyik kolozsvári esten. Milyen érzés ez a fellépőnek?
– F. R.: Megjegyzem, hogy Andor volt az, aki elérte ezt a sikert, őt kell kérdezni.
– B. R. A.: Ad egy energialöketet, főleg, ha már az elejétől kacagnak az emberek,
A jó és kevésbé jó hatást elérő poénok érdekes „hullámvölgyeket” hoznak létre, s az adrenalin, amit a sírva kacagások idéznek elő, nagyon különleges érzés.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!