Szupersztárok a magyar trónon

A fõképpen Sisi személyére összpontosító filmet eredeti helyszíneken, a felsõ-ausztriai Salzkammergutban forgatnák, ahol a császári és királyi pár életének jelentõs részét töltötte. A magyarországi, indiai és olaszországi jeleneteket stúdióban, kulisszák között vennék föl. Felsõ-Ausztria tartomány 500 ezer euróval támogatná a produkciót, amelynek összköltségét 30 millió euróra becsülik. Hogy melyik stúdió vállalja a kiadások fedezését, egyelõre még titok, de mind a Time Warner, mind a Disney nevét emlegetik. Maga az ötlet egyébként a Felsõ-Ausztriából származó hollywoodi producertõl, Lilly Bergertõl származik. Tervek szerint a forgatás 2009 õszén kezdõdne. A hollywoodi forgatókönyvírók elhúzódó sztrájkja miatt nem kizárt, hogy csak a következõ évben indulhatnak meg a munkálatok. Ferenc József és Erzsébet – eredeti nevén Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach – 1854. április 24-én. Bécsben házasodott össze. A szépségérõl ismert, nyúlánk, mai kifejezéssel élve sportos alkatú, lázadozó természetû Sisi – aki kezdeti mûveltségi hiányosságai ellenére a német, angol, francia, cseh mellé magyarul is megtanult – liberális nézeteivel sehogy sem illett a konzervatív, maradi császári udvarba, és képtelen volt elfogadni annak merev viselkedési szabályait. A császárral között házassága néhány év alatt megromlott, részben anyósa és az udvar befolyása, részben eltérõ életfelfogásuk és egyéniségük miatt. Sisin, aki gondjai elõl már házassága elsõ éveiben is magányos és beteges volt, 1858-ban rejtélyes kór vett erõt. Orvosai tanácsára elhagyta az udvart, és több hónapot töltött Madeirán és Korfun, ahol egy magyar testvérpártól kezdett el magyarul tanulni. Az 1867-es kiegyezést és az Osztrák–Magyar Monarchia megalakulását követõen férjével együtt Budára utazott, ahol június 8-án magyar királyi párrá koronázták õket. A politikától visszavonult, és császárnéi kötelességeirõl tudomást nem véve szinte csak az önmegvalósításnak élt, ideje nagy részét az utazás, a lovaglás és kedvenc gyermekének, Mária Valériának nevelése kötötte le. 1898. szeptember 10-én Genfben kísérõjével hajókirándulásra igyekezett, amikor egy Luigi Lucheni nevû olasz anarchista egy hegyesre fent reszelõvel szíven szúrta a Genfi-tó partján.

MTI