Fotó: Krónika
2007. december 20., 00:002007. december 20., 00:00
A filmet a közleményben olvasható felsorolás szerint a legjobb mûvészeti igazgató (Gárdonyi László), a legjobb díszlet (tervezõ: Juhász Katalin), a legjobb férfi fõszereplõ (Kaszás Attila), a legjobb nõi mellékszereplõ (Keresztes Ildikó), a legjobb férfi mellékszereplõ (Palcsó Tamás), a legjobb operatõr (Szalai András), a legjobb ruhatervezõ (Csík György), a legjobb ruhakivitelezõ (Breckl János), a legjobb rendezõ (Bokor Attila), a legjobb filmvágó (Szatory Tibor), a legjobb eredeti dal (Elég! Átkozott egy élet; Ó, Atyám!), a legjobb eredeti musical, a legjobb eredeti filmzene (zeneszerzõ: Mihály Tamás), a legjobb film, a legjobb hangmérnök (Jankai Béla) és a legjobb forgatókönyv (Bokor Attila és Réz András) kategóriában nevezték Oscar-díjra, még november 16-án. A nevezett filmeket az amerikai filmakadémia tagjai nézik meg, majd minden kategóriában öt filmet jelölnek, ezek közül választják ki az utolsó fordulóban az Oscar-díj nyertesét. Magyarország hivatalos nevezése az idén Pálfi György Taxidermia címû munkája (a legjobb idegen nyelvû film kategória). Az 56 csepp vér címû rockmusical alkotói november 7-én sajtótájékoztatón jelentették be, hogy a filmet több kategóriában szeretnék Oscar-díjra nevezni. A szabályok értelmében Oscar-díjra nevezhetik azt a filmet, amelyet Los Angelesben vagy Los Angeles countyban (megyében) hét, egymást követõ napon moziban vetítettek. Az 56 csepp vér címû filmet két héten át játszották az ottani mozik. A film õsbemutatója április 12-én volt Budapesten. A Rómeó és Júlia-történet 1956. október 23-án, a forradalom kitörésének napján kezdõdik. A film egy határ menti kistelepülésen játszódik, ahol a fiatal helyi plébános, Lõrinc próbálja elejét venni a konfliktusoknak, de hiába. Egy bálon Júlia, a helyi ávós parancsnok lánya és Robi, a fõvárosból kitelepített színész fia egymásba szeret. A forradalom azonban közbeszól, és mindketten áldozatul esnek az eseményeknek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szeptember végéig látogatható a Kolozsvári tengerek kincsei című időszaki tárlat, amely az egyetem őslénytani gyűjteményeit és Kolozs megye természeti örökségét mutatja be beltéri és kültéri installációkon keresztül.
A kolozsvári városrendezési bizottság jóváhagyta a város első kisállattemetőjének létrehozását.
Bár sok helyen felhő borította az eget, Erdély-szerte meg lehetett csodálni vasárnap este a teljes holdfogyatkozást. Néhány felvételen mutatjuk, miként festett – hiszen sok esetben valóban festői volt – az égi jelenség.
Egy véletlenül rögzített beszélgetésen Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a halhatatlanság lehetőségéről elmélkedtek.
A ChatGPT-t üzemeltető amerikai OpenAI bejelentette, hogy szülői felügyeleti mechanizmust vezet be a platformon, miután augusztus végén amerikai szülők azzal vádolták meg a chatbotot, hogy öngyilkosságra buzdította gyermeküket.
Tavaly az Európai Unió lakosságának 8,5 százaléka nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon; ez az arány 1 százalékponttal kisebb a 2023-ban jegyzettnél.
A kutatások szerint a filozófia nyitottabbá és tudatosabbá formálja a gondolkodást, Romániában azonban egyre inkább háttérbe szorul az oktatásban.
Augusztus 26-án tartják világszerte a nemzetközi kutyanapot. Erdélyben is állatvédő eseményekkel hívják fel a figyelmet civil szervezetek az ember hűséges barátjára, az ebre.
A Kolozsvári Magyar Napok egyik legkedveltebb helyszíne minden évben a Farkas utca, ahol a vásár standjai között sétálva az ember könnyen elveszhet az illatok, színek és hangok kavalkádjában.
Bukarestben készül a világ egyik legdrágább magánbunkere Andrew és Tristan Tate számára. A föld alatti luxusmenedék 3,9 millió dollárba kerül, és még sztriptízrúddal felszerelt szórakoztatóterem is lesz benne.
Látogatottsági adatok