Fotó: MTI/Komka Péter
Kína sikeresen felbocsátotta pénteken Csang'o nevű holdszondáját, amely a tervek szerint először nyer mintákat a Földet kísérő égitest túlsó, eddig nem kutatott, rejtett oldaláról.
2024. május 03., 21:582024. május 03., 21:58
Kína legnagyobb, Hosszú Menetelés – 5 nevű űrrakétája a terveknek megfelelően helyi idő szerint 17 óra 27 perckor emelkedett a levegőbe a holdszondával a dél-kínai Hajnan szigeten található Vencsang indítóközpontból. A leszállóegységet, illetve a szondát szállító, legénység nélküli űrhajó 35 perccel később vált le a rakétáról, a földi irányítóközpont pedig ezt követően „teljes sikernek” nyilvánította a kilövést.
A küldetés 53 napig tart.
Mivel a Föld kísérőjének a rádiócsillagászat és más tudományos munka számára ideális, zavaró tényezőktől mentes rejtett oldalával való kapcsolat fenntartásához egy átjátszó műholdra van szükség, Kína márciusban fellőtt egy olyan műholdat, amely kommunikációs hídként fog működni a földi műveletek és a Holdon zajló robotmisszió között.
A 1,2 tonnás Csüecsiao-2 műhold emellett a 2026-ban induló Csang’o-7 és a 2028-ban induló Csang’o-8 holdmisszió közvetítő platformjaként is szolgál majd. Elsőként azóta, hogy az egykori Szovjetunió 1976-ban hasonló missziót hajtott végre, Kína 2020-ban már juttatott vissza mintákat a Hold bolygónkkal szemközti oldaláról.
Kína 2003-ban hajtotta végre első legénységi űrmisszióját, és ezzel az egykori Szovjetunió és az Egyesült Államok után a harmadik ország lett, amely saját erőforrásait felhasználva embert juttatott az űrbe.
Három űrhajósa e héten, kedden tért vissza biztonságosan az ország Föld körüli pályán keringő, Tienkung (Mennyei Palota) nevű űrállomásán töltött hat hónapos küldetéséről. Peking korábban közölte, hogy idővel külföldi űrhajósoknak és űrturistáknak is hozzáférést kíván biztosítani űrállomásához.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!