Kiss Gabriella (jobbra) és az ékszereit, kreációit viselő modellek
Fotó: Gaben's Photo&Video
A kalotaszegi alkotók társaságában eltöltött idő megerősítette abban Kiss Gabriella népi iparművészt, hogy a sok-sok éve használt mintakincset nem szabad megbontani, átszerkeszteni. A Népművészet Ifjú Mestere díjas, miskolci mérnök, ékszerkészítő a népviseletéről híres tájegységen végzett kutatómunkájáról, a frissen megjelent, ékszerekre összpontosító gyűjtéséről beszélt a Krónikának.
2023. december 01., 18:232023. december 01., 18:23
– A kolozsvári közönség is megcsodálhatta múlt hétvégén a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjprogramjának keretében végzett kalotaszegi kutató- és alkotómunkáját. A 2019–2022 közötti időszakban a tájegység számos települését meglátogatta, melyik területre jellemző motívumok nyerték el leginkább a tetszését?
– Nehezen tudnék választani, hiszen a kalotaszegi falvak mindegyikében találtam gyönyörű mintákat, díszítményeket. Azonban ékszerkészítő szemmel Nádasmente gyönggyel dúsan díszített viselete végtelen lehetőséget biztosít a hagyományos minták modern környezetbe történő alkalmazására. Ilyenek lehetnek az ékszerek, ruhadíszek, táskák, kiegészítők. A hétköznap viselhető darabokból láthattak az érdeklődők ízelítőt a kolozsvári divatbemutatón. Szándékosan sötét tónusú ruhákat viseltek a modellek, annak érdekében, hogy a Kalotaszegen használt színek jobban érvényesüljenek, illetve az is cél volt, hogy megmutassuk, hogy a téli, sötétebb ruházatunkat hogyan tudjuk vidámabbá, színesebbé varázsolni.
A kolozsvári bemutatón sötét tónusú ruhán érvényesültek a színes kiegészítők
Fotó: Kiss Gabriella
– A népviselethez hasonlóan a gyöngyékszerek színkombinációja is jelentéssel bír?
– Klasszikus értelmezésben Kalotaszegen a viselethez a kalárison kívül nem viselnek saját készítésű ékszert. Azonban a párta, sallang, bojtok és a férfiak mellény-, illetve kalapdísze ékszerként funkcionál. Ezek színeinek, díszítményeinek és viselésük módjának ugyanúgy meg van a szabálya, rendje, mint ahogy a viselet darabjainak. Az általam készített ékszereknél használt színeket két csoportba sorolhatjuk. Egyik részüknél teljes egészében megtartottam a hagyományosan használt színeket, ahol akár a cifra, akár a gyászos színvilágot tekintjük, bármilyen modern ruhához jól illeszthető darabok készültek. Másik részüknél pedig próbáltam egy-egy színvilágot megjeleníteni, ezek az ékszerek csak technikájukban és mintakincsükben azonosak a területen használt díszítményekkel.
Modern ruhákhoz is jól illeszkednek a darabok
Fotó: Kiss Gabriella
– A magyar nyelvterület egyetlen tájegysége sem használja ilyen mennyiségben a gyöngyöt mint Kalotaszeg. Milyen rendszerben, szabályok alapján történik a fűzés?
– Kezdetben ez volt számomra is az első kérdés. Milyen technikákat alkalmaznak? Hogyan készülnek a darabok?
Az itt élő specialisták, alkotók között eltöltött idő abban megerősített, hogy a sok-sok éve használt mintakincset nem szabad megbontani, átszerkeszteni. Ugyanazokat a mintákat láthatjuk ma a viseleteken, melyeket a századfordulós archív képeken megtalálunk. Igaz, a felhasznált alapanyag megváltozott, követi az idő múlását, de a mintakincs semmit sem változott. Ha újítani szerettek volna a kreatív asszonyok, mindig teljesen újat hoztak létre, soha nem a meglévőt változtatták. A gyöngy először praktikus okokból került be a viseletbe. Először a fehér hímző szállal varrt részeket cserélték ki fehér gyöngyszemekre, mert ez nem piszkolódott, könnyebb volt a kezelése, tisztítása a ruhadaraboknak, aztán következtek a világos színek, majd végül a teljes felület gyöngyözése megtörtént. Ezzel párhuzamosan módosult az alap is. Kezdetben egy speciális átcsavarásos technikával készült hálót alkalmaztak a kötények díszítésére, ezt felváltotta a szúnyogháló, ami léptékében közel azonos textúrát biztosított mint a kézzel készült háló. A munkafolyamatot viszont a bolti alapanyag jelentősen lerövidítette.
A párták gyöngye kezdetben vékony falú fújt üveggyöngy, úgynevezett csigagyöngy volt, azonban ennek megszűnt a gyártása, így újabb gyöngyfajtát kellett alkalmazni. Több lépcsőben alakult ki a ma használt díszítési struktúra a pártáknál. Ahogy a viselet díszítménye különböző, ugyanúgy az ékszerek megjelenése is jól felismerhetően más Alszegen, Felszegen és Nádasmentén. Nádasmentén találunk legnagyobb mennyiségben gyöngyöt a viseleten, azonban Alszegen és Felszegen is megjelenik a mellényeken, kiegészítőkön.
Fontos a gyöngyfűzés legapróbb részletét is megismerni
Fotó: Kiss Gabriella
– Az ösztöndíjprogram keretében egy könyv is napvilágot látott.
– Igen, ez egy hatalmas öröm számomra. Tulajdonképpen az ösztöndíjprogram keretében a szakirodalom elkészítését vállaltam, a kiadásához azonban meg kellett találni a forrást. Az alkotás „csak” egy mellékága volt a hároméves munkámnak.
A napokban megjelent kiadvány a Nádasmenti főkötőcsipkék címet viseli, ez a gyűjtemény körülbelül ötöde a felgyűjtött anyagnak. Azt tervezem, hogy további 4 kiadvány követi majd a csipkéket összefoglaló részt, így Kalotaszeg ékszerei teljes egészében leírásra kerülnek. A kiadvány írásakor nagyon sok segítséget kaptam dr. Tötszegi Teklától, hiszen én nem néprajzosként, hanem mérnökként csöppentem bele az ékszerkészítés és a népi motívumok világába.
– A hagyományok jegyében készített ékszerek, kiegészítők, viseletek mennyire népszerűek a mai fiatalok, gyerekek körében?
– Azt tapasztalom, hogy a fiatalok sok mindenre nyitottak. Szívesen viselik és készítik is ezeket a darabokat. Jó volt látni, ahogy a modell lányok itt a bemutató előtt is egymás ruháit, ékszereit próbálgatva, nézegetve csodálkoztak rá a díszítmények sokféleségére.
Ez olyan nagy élmény (főleg ha ez élőben történik), hogy alig várják, készíthessék a darabokat, és a technikákat megismerve ez sok-sok ideig rabul ejti az alkotókat, ahogy engem is a kezdetekkor.
Hagyományos színkavalkád
Fotó: Kiss Gabriella
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!