A kiállításnak otthont adó helyiség egyik termében az újabb, 30-40 éves babák találhatók
Fotó: Facebook/Zita Sinka
Nem tesz különbséget több mint ezer díszbabája között Sinka Zita, akinek mindegyik darab egyformán kötődik lelkéhez. A sepsiszentgyörgyi gyűjtő tematikusan berendezett kiállításáról, a legrégebbi, 19. századi példányáról, régóta dédelgetett álmáról beszélt a Krónikának.
2024. május 04., 18:532024. május 04., 18:53
Gyermekkorában is nagyon szeretett babázni a sepsiszentgyörgyi Sinka Zita, hobbija pedig az elmúlt tizenhárom évben igazi szenvedéllyé vált, ugyanis akármerre jár, először azt nézi meg, milyen újabb, különleges darabbal bővíthetné gyűjteményét. A háromszéki könyvelő a Krónika érdeklődésére felelevenítette, hogy a 2017-es Szent György Napokon hozta létre első, 350 darabból álló tárlatát, és már akkor eltervezte, hogy „ad a városnak” egy állandó babakiállítást. „Elmentem a polgármesteri hivatalba, hogy hátha az ott dolgozók segítenek egy megfelelő helyet találni, de sajnos nem jártam sikerrel, viszont úton hazafele találkoztam egy ismerősömmel, aki felajánlott egy helyiséget, ahol kiállíthatnám a babáim.
Sinka Zita örömmel mesél az érdeklődőknek gyűjteményéről
Fotó: Facebook/Zita Sinka
Hozzátette, a helyiség két részre oszlik: az első teremben 30-40 éves babákat állított ki, köztük olyan híres alkotók munkáival mint Monika Levenig vagy Monika Peter-Leicht. „Ezekről a babákról azt kell tudni, hogy limitált sorozat részei, mindegyik sorszámmal ellátott, valamint különböző nevük van, és az is szerepel a tarkójukon, hogy mikor készítették őket” – magyarázta a hamarosan nyugdíjba vonuló könyvelő. Mint kifejtette, a másik teremben a népművészet került a középpontba, ugyanis az itt található játékfigurákra saját kezűleg varrt ruhát, és a székelyföldi falusi életbe nyújtanak betekintést. A látogatók arról kapnak egy képet, hogy régen hogyan készült a kenyér, hogyan gyűjtötték össze a gabonát, kukoricát, hogyan zajlott a szüret.
A székelyföldi falusi élet is megelevenedik a tárlatnak köszönhetően
Fotó: Facebook/Zita Sinka
„Ezt Svájcból, egy idős hölgytől származik. Magyarországról is kaptam 80-90 éves babákat, amelyeknek idővel tönkrement a ruhája, de én újravarrtam. A többi babát eredeti ruhával vásároltam, így vannak korhű ruházatok” – részletezte Sinka Zita, aki már több mint ezer díszbabával büszkélkedhet. A figurák anyagjára rátérve elmondta, a régebbi darabok esetében a papírt összeőrölték kaolinnal, így jöttek létre a papírmasé babák, amelyeknek az arcát kézzel festették meg. Ezen kívül vannak porcelánbabái is, melyekre szintén kézzel festettek, többek között ezért értékesek, valamint egyediségük miatt, mert nem létezik két egyforma baba, mind különbözőek.
A kollekció legrégebbi darabja (alsó sor, jobbról a második) 1885-ös
Fotó: Facebook/Zita Sinka
Arra a kérdésünkre, hogy körülbelül milyen árak között mozognak ezek a babák, a gyűjtő rámutatott, ez többek között a régiségtől és a gyártótól függ:
A Mese és Valóság elnevezésű kiállítás hétfőtől csütörtökig 15 és 18 óra között, pénteken 14 és 18 között látogatható, ugyanakkor hétvégén vagy programon kívül előzetes bejelentkezést követően szívesen körbevezeti az érdeklődőket Sinka Zita. Mint kifejtette, nagy érdeklődés övezi a tárlatot az iskolások, óvodások körében, viszont úgy érzi, még sokan nem hallottak róla Sepsiszentgyörgyön.
A népviseletbe öltöztetett babák ruháját a sepsiszentgyörgyi gyűjtő varrja
Fotó: Facebook/Zita Sinka
Sinka Zitától azt is megkérdeztük, hogy van-e kedvenc darabja, amelyhez esetleg jobban kötődik. Mint mondta, számára mindegyik baba egyformán kedves, mindegyikről tudja, hogy honnan és miért vásárolta, így mindegyik darab egyformán kötődik a lelkéhez.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy platinagyűrűt árvereznek el a jövő héten Bukarestben, amelynek központi gyémántja több mint 9 karátos – közölte pénteken az Artmark aukciós ház.
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!