
Az Erdélyben nagy népszerűségnek örvendő kvízbajnokságot hamarosan magyarországi diákok számára is megszervezik
Fotó: Facebook/Kovács Zsolt kvízmester KoZso
A határon túli magyarság kultúráját és történelmét szeretné közelebb hozni a magyarországi középiskolásokhoz a számukra szervezett kvízbajnokság. A budapesti Magyarság Háza és Kovács Zsolt kezdeményezése máris sikeresnek mondható, hiszen 50 iskola jelentkezett. A világrekorder kvízmester a bajnokság részleteiről, esetleges kiterjesztéséről, valamint az erdélyi kvízéletről beszélt a Krónikának.
2025. október 04., 08:442025. október 04., 08:44
2025. október 04., 08:452025. október 04., 08:45
A budapesti Magyarság Háza és a világrekorder Kovács Zsolt kvízmester Egy a nemzet! címmel, Erdély témakörében szervez kvízbajnokságot magyarországi diákoknak. „A Magyarság Háza kétféle minőségemben keresett meg: egyrészt kvízmesterként, másrészt külhoni magyarként. Erdélyiként jól ismerem a határon túli fiatalok gondolkodását – részben azért, mert Székelyföldön születtem, hat évet éltem Kolozsváron, és közel egy évtizede Szatmárnémetiben, a Partiumban élek.
Az elmúlt hét évben pedig átfogóan foglalkoztam az erdélyi és külhoni magyar közösségek művészeti, irodalmi és zenei örökségével” – mondta a Krónika megkeresésére Kovács Zsolt.
Mint kifejtette, a magyarországi középiskolásoknak meghirdetett kvízbajnokság célja, hogy közelebb hozza számukra a határon túli magyarság kultúráját és történelmét. A kezdeményezők szeretnék, hogy
Hiszen bár az iskolai tananyagban idővel szerepelnek neves külhoni szerzők – például Tamási Áron vagy Ady Endre –, ezek a nevek gyakran száraz, tantárgyverseny-jellegű közegben kerülnek a diákok elé. A kvízformátum ezzel szemben játékosabb, interaktívabb, és olyan célcsoportokat is elér, akiket a hagyományos oktatási módszerek kevésbé szólítanak meg.
Kovács Zsolt kvízmester szerint a kvízformátum olyan célcsoportokat is elér, akiket a hagyományos oktatási módszerek kevésbé szólítanak meg
Fotó: Kovács Zsolt kvízmester/Facebook
„Éppen ezért eszközként tekintettünk rá: egy alternatív módja annak, hogy érdekes és élményszerű formában adjuk át a határon túli magyarsággal kapcsolatos tudást a fiatal generációnak.
A jelentkezési határidő október elsején este zárult le, és az első összesítések alapján azt mondhatom, nagyon szépen futott a kezdeményezés. Sőt, számos megkeresés érkezett Erdélyből, Kárpátaljáról, sőt, még Londonból is volt olyan iskola, amely részt szeretett volna venni a versenyben. Azonban ez a kvízbajnokság kifejezetten a magyarországi középiskolák számára lett meghirdetve, és ennek megfelelően állítottuk össze a kérdésanyagot is” – magyarázta a Guinness-világrekorder kvízmester. Hozzátette, a határon túli iskolák jelentkezései így most nem számíthatók hivatalos nevezésnek – de mindenképp fontos jelzés számukra, hogy ha a program folytatódik jövőre, akkor azt már a teljes Kárpát-medencére kiterjesztik.
A bajnokság három fordulóból áll: az első két forduló online zajlik. A kérdéseket összeállító Kovács Zsolt szerint azon van a hangsúly, hogy ez ne tantárgyverseny legyen, hiszen nem az a cél, hogy a diákok leüljenek, és bemagolják Erdély történelmét Trianontól napjainkig. Sokkal inkább egy élményszerű, játékos, interaktív formátumot akarnak megvalósítani. A döntő december 15-én lesz Budapesten, ez már élőben zajlik a csíkszeredai születésű, Szatmárnémetiben élő kvízmester vezetésével. A legjobb 20 csapat kap meghívást erre az eseményre.
Ez a díj célzottan azt szolgálja, hogy minél több magyarországi fiatal személyesen is megtapasztalhassa a határon túli magyarság kultúráját és mindennapjait. Kovács Zsolt a parajdi bányakatasztrófát felhozva példaként hangsúlyozta, nem szabad megvárnunk, míg elveszítjük kulturális örökségünk, a turizmushoz kapcsolódó értékeinket. „Fontos, hogy a fiatalok már most felismerjék ezeknek az értékeknek a jelentőségét, ne csak akkor, amikor már veszélybe kerültek. Azt is célként tűztük ki, hogy magyarországi fiatalok ismerjék meg, éljék és értékeljék azokat az értékeket, amiket tartogatnak számukra a külhoni magyar közösségek” – magyarázta az esemény egyik szervezője.
Kovács Zsolt arról is beszélt lapunknak, hogy ezzel a kezdeményezéssel párhuzamosan folyamatosan zajlanak az erdélyi kvízestek,
Rámutatott, havi rendszerességgel öt városban vezeti a kvízeket, de emellett több olyan település is van, ahová minden második alkalomra hívják, például Bánffyhunyad vagy Tasnád. „A bajnokság mellett több kisebb rendezvényre is rendszeresen hívnak – ezek nem feltétlenül bajnokság jellegűek, de jelen vagyok fesztiválokon, városnapokon, céges csapatépítőkön, illetve kisebb-nagyobb közösségi eseményeken is. Külön öröm, hogy a céges rendezvényeken belül is egyre többen fedezik fel a kvíz közösségformáló, értékátadó és szórakoztató erejét. Egy jó kvízjáték egyszerre tanít és szórakoztat, miközben teret ad a csapatmunkának és a közös gondolkodásnak” – részletezte a kvízmester.
A kvízestek egyik szabálya: a mobiltelefonok a játék idején egy dobozban maradnak
Fotó: Facebook/Kovács Zsolt kvízmester KoZso
Hozzátette, módszertanának egyik fontos eleme, hogy a játék kezdetén minden csapat beteszi a telefonokat egy dobozba. Ezt azért tartja lényegesnek, mert így valódi figyelemmel tudnak jelen lenni – nem zavar be a közösségi média, nem kell az üzenetekre válaszolgatni. „A cél az, hogy ez a két-három alatt egymásra figyeljünk, ott legyünk a jelenben, adjunk egy kis flow élmény lehetőséget magunknak, és figyeljünk teljes testünkkel és elménkkel a kvízre, amit egyébként próbálok úgy felépíteni, hogy ne csak egy egyszerű kérdezz-felelek játék legyen, hanem igazi audiovizuális élmény” – hangsúlyozta az Erdélyi Kvízbajnokság megálmodója.

Büszke és boldog Kovács Zsolt kvízmester, akinek csapataival együtt sikerült megdöntenie a Guinness-rekordot Szatmárnémetiben: egyfolytában 34 és fél órás maratoni kvízjátékot sikerült tartaniuk a hét végén.
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
szóljon hozzá!