Eladó a Neuman-ház
Fotó: Facebook/Luxury Homes 69
Továbbra is eladó Arad egyik legismertebb épülete, a patinás Neuman-ház, amely a kommunizmus idején protokollvillaként szolgált Nicolae Ceaușescu diktátor számára. A 30 szobás belvárosi villa ára 2,4 millió euró, és ezúttal a luxusingatlanokra specializálódott Sotheby’s International Realty nemzetközi ingatlanügynökség hirdette meg. A város történetéhez ezer szállal kötődő Neumanok közül az utolsó lakó az UTA futballcsapatot alapító Neuman Ferenc iparmágnás volt a házban.
2025. július 31., 08:002025. július 31., 08:00
A neoklasszicista stílusban épült villát 1925–1926-ban építtette a város ipari fejlődését meghatározó Neuman család. A második világháborút követő államosítás után a kommunista párt „vendégházként” használta az Arad központjában, a mai Horia (volt Széchenyi) utca 6. szám alatti ingatlant, ami néhány lépésre található a városházától, azaz tényleg „ultraközponti” épület.
Az 1989-es rendszerváltás után rövid ideig a megyei önkormányzat tulajdonába került, 2000 után lett a Neuman-örökösöké, akik a restitúciós törvények alapján visszaigényelték a család egykori ingatlanjait.
A fürdőszobát Ceaușescu is használhatta
Fotó: Facebook/Luxury Homes 69
Puskel Péter aradi újságíró és helytörténész – aki visszahozta a köztudatba a Neuman-család történetét és Arad gazdasági-társadalmi felemelkedéséhez való hozzájárulását – úgy tudja, hogy báró Neuman Ferenc fia, az Amerikában született Károly járt Aradon, de „ő már egy igazi jenki”, aki érzelmileg nem kötődött az örökséghez, így a házat, a közelben lévő Neuman-bérpalotát és a szeszgyár épületét is pénzzé tette.
A labdarúgóstadionnal nem tudott mit kezdeni, így azt a városnak adományozta, azzal a feltétellel, hogy apjáról nevezzék el. Az 1946-ban felépült stadiont 2014–2020 között újjáépítették, de továbbra is báró Neuman Ferenc nevét viseli (igaz, románul: Arena Francisc Neuman).
Az ingatlan 3275 négyzetméter beépített területtel és közel 2000 négyzetméter udvarral rendelkezik. „A Neuman-ház valódi építészeti ékszer, amely meglepetésekkel szolgál azoknak, akik belépnek. Az utcai homlokzat visszafogott eleganciája mögött színes üvegablakok, faragott díszek, stukkók és régi kandallók idézik meg a múlt fényűző világát” – áll az ügynökség leírásában.
Igényes kivitelezés
Fotó: Facebook/Luxury Homes 69
Az Agerpres hírügynökség megkeresésére az ingatlanügynökség közölte, hogy a jelenlegi tulajdonosok román állampolgárok, akik az elmúlt években bizonyos beruházásokat eszközöltek az épületen. „Nincs ugyan teljesen felújítva, de gondosan karbantartott, és történtek befektetések. Kivételes értékű ingatlanról van szó, amely kifejezetten alkalmas befektetési célokra. Az eddigi tárgyalások olyan üzletemberekkel zajlottak, akik a város számára jelentős történelmi értékkel bíró helyszínbe kívánnak beruházni” – nyilatkozta Cristian Șoaită, az ügynökség képviselője.
Az utcai homlokzat nem árulkodik arról, mekkora beltérrel rendelkezik az ingatlan
Fotó: Facebook/Luxury Homes 69
A luxusingatlan jelenlegi tulajdonosai szerint a Szántay-palotával szemközt található villa „kiváló befektetési lehetőség a város szívében”.
A tágas belső udvar akár nyári kertté is átalakítható. Az épület már 2019-ben is eladó volt, akkor 2,7 millió eurós áron.
A Neuman család a 19. század közepén érkezett Aradra a Felvidékről, a szabadságharc bukása után telepedett le az 1850-es években, és jelentősen hozzájárult a helyi ipar fejlődéséhez. A három testvér – Adolf, Dániel és Samu – tevékenysége révén Arad a könnyűipar egyik meghatározó központjává vált. Létrehoztak egy szesz- és élesztőgyárat, amely nem csak helyi szinten, de egész birodalmi viszonylatban is kiemelkedővé vált: ez lett az Osztrák–Magyar Monarchia legnagyobb ilyen jellegű üzeme. Emellett egy korszerű gőzmalmot is működtettek.
Enteriőr
Fotó: Facebook/Luxury Homes 69
1909-ben alapították meg a textilgyárat, amely az impériumváltás után a román Industria Textilă Arad nevet viselte, és az ebből alkotott betűszó lett később a báró Neuman Ferenc által alapított sportklub és labdarúgócsapat neve:
A Neuman család érdemeit a császári udvar is elismerte: Ferenc József császár – miután személyesen is ellátogatott a szeszgyárba – 1884-ben bárói rangot adományozott számukra, így a família hivatalosan is felvette a „báró Végvári” címet. A Neumanok egyike volt annak a mindössze 27 zsidó családnak a birodalomban, amely ilyen elismerésben részesült.
Pénteken ünnepli alapításának 80. évfordulóját Arad labdarúgócsapata, az UTA, és idén lesz 115 éve, hogy megszületett a klub egykori tulajdonosa, báró Neuman Ferenc. Piros Dénes nyugalmazott kémiatanár személyesen ismerte Feri bárót.
Az 1930-as évek végére a történelem viharai új irányt szabtak a család sorsának: 1938-ban, érzékelve az egyre fenyegetőbb politikai légkört és az Európát elérő antiszemita hullámokat, a Neuman család tagjai elhagyták Aradot és az Amerikai Egyesült Államokba emigráltak. A legtovább Neuman Ferenc maradt Aradon, abban bízva, hogy a második világháború után rendeződnek a dolgok. Puskel Péter szerint „talán ez az egyetlen, amiben kissé naiv volt Feri báró”. Távozására végül 1948 őszén került sor, miután megtörtént az államosítás, és a munkástanács egyszerűen azt mondta neki, hogy többet nincs mit keresnie a három gyárában.
Puskel Péter az Aradi sikertörténetek című könyvében (Concord Media, 2010) hosszú fejezetet szentelt a Neumanok közéleti szerepvállalásának, és mint írta, a család a 19. század második és a 20. század első felének legnagyobb Arad környéki mecénása volt. A Neumanok minden magyar kulturális rendezvényt támogattak, alapítványt hoztak létre, rengeteget építkeztek, és nem csak ipari létesítmények fűződnek a nevükhöz. Neuman Ferenc hozta létre az UTA-kolónia néven ismert negyedet.
„Ma is létezik, több mint tíz társasházból áll, amelyeket a báró azért építtetett, hogy a textilgyár legjobb dolgozói, a mérnökök, mesterek és más szakemberek rögtön behívhatók legyenek sürgős esetben. Nem beszélve arról, hogy ezek a házak komfortjukban felülmúlták a jóval később épült szocialista tömbházakat” – mesélte a helytörténész.
Néhai báró Neuman Ferenc, az idén 80 éves UTA alapítója
Fotó: uta-arad.ro
Bölcsődét (kisdedóvót) és óvodát is létesített, amelyben a munkáscsaládok hagyhatták gyermekeiket, a család idősebb tagjai pedig létrehoztak Gájban egy általános iskolát és bölcsődét. Ez volt később a 10-es számú Általános Iskola, ami a rendszerváltás után a Neuman Fivérek Általános Iskola nevet vette fel, és amelynek nagy múltú magyar tagozata volt. Ma már magyar tagozat sincs, és a régi épületeket sem használják, a telken egy új iskolaépületben folyik az oktatás.
Feri báró népszerű ember volt, a férfiak körében főleg a futball miatt, de sokaknak munkát adott, meg is fizette őket, és ahol kellett – Puskel Péter szerint – kinyitotta a pénztárcáját. „Köztudomású, hogy a mai Csiky Gergely Főgimnáziumba járt, ott is érettségizett, de előtte a család jelentős összeggel járult hozzá az iskola felépítéséhez, mert azt a semmiből teremtették az aradiak, közadakozással. A Neuman család hozzájárulása volt a legjelentősebb, nem is szólva a gyerekkórházról, amelyet a másik báró család, Andrényiék támogattak, de a Neumanok sem akartak lemaradni, és a másik épületszárnyat, amit járványpavilonként ismernek, ők finanszírozták” – sorolta Puskel Péter.
Április 18-án, pénteken ünnepli megalapításának 80. évfordulóját Arad első számú labdarúgócsapata. Az UTA a Sepsi OSK-val játszik bajnoki mérkőzést az évfordulón, de azt megelőzően egész héten különböző programokra várják a szurkolókat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!