
Fotó: A szerző felvétele
2009. január 07., 10:142009. január 07., 10:14
A gyergyószentmiklósi Páll Etelka gyapjúfestő kézműveshez nem lehet olyankor érkezni, hogy a kályháján méretes fazékban, furcsa színű folyadékban éppen ne „főne” egy adag gyapjúfonal vagy tisztított, feldolgozás előtt álló gyapjú. Spárgákon különféle fonalak száradnak, tasakokban pedig a szárított növények látványa is teljesen természetes. Páll Etelka autodidakta módon sajátította el a gyapjúfestés tudományát, és 2002 óta színez gyapjút. Sajátos színvilágot képviselő szőnyegei, terítői és egyéb használati tárgyai messze földön híresek, és szinte mindenik kézműves vásáron, kiállításon szerepelnek.
„A növényi kivonatokkal való gyapjúfestést keresgéléssel kezdtem. Egy napon ugyanis elegem lett a sok »mű dologból«: a szépen csomagolt mű ételekből, a mű italokból, és a »mű színű« fonalakból is” – meséli Páll Etelka. Miközben mézzel édesített, kellemes ízű „burjánteájával” kínál, azt is kifejti, hogy elhatározta, csak természetes anyagból készült, természetes festékkel színezett kézimunkákkal díszíti lakását. „Régen, amikor nem létezett ennyi szintetikus festék, akkor is színezték a különféle szövéshez használatos anyagokat, és szép színes holmikkal vették körül magukat az emberek” – meséli Páll Etelka, aki idős emberektől hallotta, hogy a háború utáni szegénységben a gyászruhákat növényi kivonatokból készített színezőanyaggal „sötétítették meg”. A hat évvel ezelőtti kísérletezései során hosszas utat járt be: idős asszonyoktól érdeklődött a növényi festékanyagok készítéséről, magyarországi múzeumokban és könyvtárakban búvárkodott.
„Eleinte azt hittem, hogy bemegyek a helyi múzeumba, és ott majd régi könyveket, újságcikkeket találok a gyapjúfestésről, kész leírásokkal, csak épp alkalmazni kell a recepteket” – nevet, miközben a kályhán lévő dióhéjfőzetbe merít egy darab nyers gyapjút, amit nemezeléshez színez barna árnyalatúra. Páll Etelka nehezen jutott hozzá leírásokhoz, ezek pedig sokszor hibásnak bizonyultak, és nem éppen azt az eredményt érte el, amit várt volna. Ezért könyveli el jelentős sikerként azt a néhány dekányi színes gyapjúfonalat, amit közel egyévnyi kísérletezés után sikerült éppen olyan árnyalatúra festenie, amilyennek akarta, ráadásul a festés színtartóra sikeredett. Páll Etelka a mai napig lejegyzi, hogy egyes színárnyalatokat milyen növényi főzetből, milyen színrögzítő használatával és hogyan sikerült elérnie. Például a hagymahéjból a legváltozatosabb színárnyalatok nyerhetők: annak függvényében, hogy főzött vagy áztatott levet használ, illetve hogy mennyi ideig tartja a színezékben a festésre szánt alapanyagot, és milyen rögzítőt használ, sárga, vörös, barna, sőt zöld színárnyalat is nyerhető belőle. A szép barnát és annak árnyalatait fakéregkivonatokból és dióhéjból nyeri, a sárgát pedig körömvirágból és büdöskéből.
A színezéshez minden alapanyagból jelentős mennyiség szükséges, ezt pedig egy személy nehezen tudná begyűjteni, így Páll Etelka újra „divatba hozta” a kalákát. A gyapjú előkészítésétől kezdve a különféle növények gyűjtögetéséig számos rokon, barát, ismerős, illetve szomszéd segít neki. Olyan „kalákásai” is vannak, akik egész éven át gyűjtögetik a hagymahéjat, és a Szent Erzsébet Öregotthon lakói közül is többen keresgélik nyaranta az erdőn-mezőn termő színező növényeket a gyapjúfestőnek. A színezett gyapjúfonalból aztán terítő vagy szőnyeg készül, ennek fortélyait pedig idős asszonyoktól tanulja Páll Etelka. „Jelentős tudással rendelkeznek” – ismeri el, majd hozzáfűzi: olyan táborokról álmodozik, ahol a fiatalok az idős aszszonyoktól sajátítanák el a természethez, az élővilághoz, a munkához való „egészséges” hozzáállást. Mert – mint hangsúlyozta – a természetben minden megterem, amire az embernek szüksége van, és ezt ideje újra felfedezni.
Az idei évben az égbolt kivételes csillagászati látványosságot kínál: egy teljes napfogyatkozást, ritka eseményt, amely világszerte felkelti a csillagászat iránt rajongók érdeklődését.
Gasztronómiai szempontból a csalán érdekes átmenet a vadnövény és a kultúrnövény között. Íze a spenótra emlékeztet, de annál ásványosabb, kissé földesebb, „zöldebb” karakterű.
A világ ötödik legmagasabb csúcsára, a 8462 méteres Makalura indult Varga Csaba. Siker esetén ez lehet a nagyváradi hegymászó hetedik nyolcezrese, amelyet pótlólagos oxigén és teherhordók nélkül hódít meg.
Erdélyi mozikban is vetítik április végétől Olasz Renátó magyarországi rendező Minden csillag című játékfilmét. A fiatal felnőttek útkeresését bemutató magyar filmben szereplői között több erdélyi színész is felbukkan.
Románia népessége várhatóan körülbelül negyedével (24,3 százalékkal) 14,40 millióra fog csökkeni 2100. január elsejére a 2025. január elsején regisztrált 19,04 millióról – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett legfrissebb demográfiai előrejelzéséből.
Huszonöt kutyát találtak a hatóságok egy bukaresti, negyedik kerületi tömbházlakásban – tájékoztatott szerdán az állatfelügyelettel és -védelemmel foglalkozó hatóság (ASPA).
A magyar népviselet nem csupán múltidéző ruhadarab, hanem élő örökség, amely színekben, mintákban és formákban mesél közösségekről, ünnepekről és identitásról. A népviselet napja alkalmából ennek a gazdag hagyománynak állítanak emléket Torockón.
A magyar gasztronómia főként levesként és főzelékként készíti a savanykás sóskát, azonban a nagyvilág konyháiban számos változatos fogást készítenek a friss ízű növényből.
Egy elveszett vagy késve érkező poggyász sok utazó rémálma, különösen a nyári szezonban, amikor a repülőterek túlterheltek. A Google most egy új megoldással igyekszik segíteni: a Find Hub alkalmazás új funkciójával könnyebben megtalálható a poggyász.
Sikerrel visszaérkezett a Földre az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Holdat megkerülő űrkabinja, az Orion, négy tagú legénységgel a fedélzetén pénteken.