Fülesbaglyok a városban

Papp Tamás, a Milvusz Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület elnöke a Krónika érdeklődésére elmondta, az erdei fülesbagoly nyáron, a költési időszakban párban él, általában erdőszéleken, bozótos területeken fészkel. A mezőgazdaságnak nagy hasznot jelentő, törvény által védett madár az egyik legnagyobb egérpusztító, szinte kizárólag rágcsálókkal, egérrel, mezei pocokkal táplálkozik. Télen viszont csapatokba verődve, akár száznál is több egyed összegyűl, és a városban keres menedéket, egy-egy örökzöld, fenyő, tuja védelmében, amelynek a lombja jól takarja őket. Mivel éjjeli ragadozó madárról van szó, a nappalt pihenéssel tölti, éjszaka pedig a városszéli mezőkre repül ki táplálékért.
A fülesbagoly-csapatoknak sikerül elég jól elrejtőzniük, a madarak a zöld lombok között szinte észrevétlenül töltik nappalaikat, viszont a köpeteik könnyen felkelthetik a figyelmet. A barnás színű, nagytestű madár naponta két köpetet termel az elfogyasztott rágcsálók emészthetetlen részeiből, szőréből, csontjából, amit felöklendez és a földre köp. Ez az emlősöket kutató szakemberek számára sok érdekes információt hordozhat, hiszen a köpeteket megvizsgálva sokkal könnyebben megállapítható, hogy milyen rágcsálók – egér, pocok, cickány, pele – élnek a környéken.
Tavasszal, márciusban a baglyok többsége elhagyja téli vackát, és visszaköltözik az eredeti fészkelő helyére, az erdők szélére, a bozótosokba. Míg más országokban – például Magyarországon is –működnek bagolyvédő egyesületek, amelyekben szakemberek, biológia tanárok, kutató biológusok irányításával iskolások, egyetemisták tevékenykednek, Romániában nem létezik hasonló kezdeményezés. Csupán a madárvédők, mint a Milvusz, törődik ezeknek a ragadozóknak a jelentőségével – mondta lapunknak Papp Tamás.