Fotó: Haáz Vince
Az idei nyár volt a legmelegebb az északi féltekén a feljegyzések kezdete óta – jelentette be pénteken az Európai Unió Copernicus klímafigyelő szolgálata, hozzátéve: nagy a valószínűsége, hogy az idei év pedig a valaha mért legmelegebb év lesz.
2024. szeptember 06., 10:412024. szeptember 06., 10:41
Az intézet jelentése szerint a felszíni átlaghőmérséklet június eleje és augusztus vége között 16,82 Celsius-fok volt, azaz 0,71 Celsius-fokkal magasabb, mint az 1991-től 2020-ig mért átlaghőmérséklet.
Hozzátették: 2024 augusztusa 1,51 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet; ez a tizennégyhónapos időszak 13. hónapja, amikor a felszíni levegő globális átlaghőmérséklete meghaladta az iparosodás előtti szint 1,5 Celsius-fokos értékét.
Míg idei nyár Európa nyugati és északi részén a szokásosnál több esőt hozott, a kontinens déli és keleti részén nem ritkán aszályokkal járó szárazság is kialakult.
– szögezte le Samantha Burgess, a szolgálat igazgatóhelyettese, kiemelve: nagy a valószínűsége annak is, hogy 2024 pedig a legmelegebb év lesz a feljegyzések kezdete óta.
Mint mondta, az idei nyár szélsőséges időjárási jelenségei vélhetően csak erősödnek, egyre súlyosabb hatást gyakorolva az emberekre és a bolygóra, amennyiben nem tesznek lépéseket az üvegházhatású gázok csökkentésére.
„Jelentős lehűlés lenne szükséges az elkövetkezendő hónapokban ahhoz, hogy mégse az idei év váljon a legforróbb nyárrá, erre utaló jeleket azonban egyelőre nem látunk” – jelentette ki Carlo Buontempo, a Copernicus igazgatója.
Az idei lesz a legmelegebb év a világban, mivel az év első 11 hónapjában a globális átlaghőmérséklet rekordmagas szintet ért el, 1,46 fokkal haladta meg az 1850 és 1900 közötti átlagot – közölte az EU műholdas Föld-megfigyelési programja, a Copernicus.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!