Popa Armand örömmel fogadta a csillagászat opcionális tantárgyént való bevezetését
Fotó: Kiss Bea
A 2026–2027-es tanévtől opcionális tantárgyként a csillagászatot is választhatják a romániai középiskolások. A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.
2026. augusztus 17., 17:002026. augusztus 17., 17:00
Egy júliusi törvénymódosítás eredményeként vezetik be a szeptembertől kezdődő új tanévben a csillagászatot mint választható tantárgyat a középiskolás diákok számára – a hírt örömmel osztotta meg a közelmúltban a közösségi oldalán Popa Armand, azaradi Galaxis amatőr csillagászklub tagja.
„Régóta küzd a romániai amatőr csillagászati társaság azért, hogy a csillagászat bekerüljön az iskolai tantárgyak közé. Én is részt vettem a kezdeményezésekben, aláírás-gyűjtésekben, a beadványok megfogalmazásában, tehát óriási öröm számomra, hogy ez megvalósult, és végre lehetőség van arra, hogy csillagászatot oktathassuk az iskolákban” – nyilatkozta a Krónika megkeresésére a végzettségét tekintve informatikus, és az aradi Csiky Gergely Főgimnáziumban robotikát oktató Popa Armand.
Nem vitás, hogy ebből a szempontból az aradi magyar középiskola szerencsés helyzetben van, de vajon általában véve felkészültek-e az oktatási intézmények egy új tantárgy bevezetésére, pláne, ha az újdonságnak számít?
„Főként matematika, fizika és földrajz szakos tanárokra fog hárulni ez a feladat, hiszen a csillagászat része a földrajznak is, és a fizikai oktatásnak, tehát valamilyen szinten minden fizika vagy földrajz szakos tanár fel van készülve.
Az még megoldandó feladat, hogy a tanterv hogyan fog kinézni, de bízunk benne, hogy hamar megoldódik. Nekünk amúgy teljesen mindegy, hiszen fel vagyunk készülve, várjuk, ebből a szempontból nagyon szerencsés helyzetben van a Csiky Gergely Főgimnázium” – mondta elszántan.
A csillagászok nemcsak nézik, hanem olykor le is hozzák a csillagokat az égből – vallja Popa Armand, az aradi Galaxis Amatőr Csillagászklub tagja, akinek a gyűjteményében több meteorit is található. A Holdról és a Marsól is vannak kőzetei.
Popa Armand szerint az új tantárgy bevezetése „nyitott kapukra” talál. „Csillagászatra mindig van igény. Ha a természettudományokat vesszük, ezek közül a csillagászat az, ami a legfőképpen megindítja az emberek fantáziáját, gyerekekét, felnőttekét egyaránt. Gondoljunk csak bele, hogy mennyire érdekesnek tűnik számunkra mondjuk a csillaghullás vagy a napfogyatkozás, vagy hogy megnézhetünk egy bolygót, vagy van-e élet a Marson, vagy bármilyen olyan jellegű kérdés, ami a földi légterünkön túlra vonatkozik” – magyarázta lelkendezve.
Főleg az elemistákat nyűgözi le a csillagászat Popa Armand szerint
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A csillagászklub és Popa Armand személyesen gyakran szokott bemutatókat, előadásokat tartani, illetve úgynevezett „járdacsillagászatot” szervezni, s ezek alapján meg tudja állapítani, hogy melyik korosztály a legérdeklődőbb.
Hozzátette, mint általában a fakultatív tantárgyak, osztályonként vagy évfolyamonként valószínűleg heti egy órában tanítják majd a csillagászat alapismereteit, azoknak, akik ezt igénylik.
Részleges napfogyatkozás és a Perseidák nevű hullócsillagraj csúcspontja látható augusztus 12-én, szerdán este, illetve éjjel. Mindkettő különlegességnek számít, de az ritkaság, hogy egy napra essen a két égi jelenség – mondta Popa Armand a Krónikának.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!