Leggyakrabban a diófélék okoznak allergén tünteket az erre érzényeknél
Fotó: Európai Élelmiszderbiztonsági Hatóság
Élelmiszer-allergia akkor lép fel, ha a szervezet immunrendszere bizonyos élelmiszerekre reagál. Bár az allergiás reakciók többnyire enyhék, előfordul, hogy komolyak is lehetnek. A helyzet kezelésének egyetlen módja az, hogy elkerüljük azokat az élelmiszereket, amelyek megbetegítenek.
2023. augusztus 08., 13:362023. augusztus 08., 13:36
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) tájékoztatója szerint a tudományos alapokon nyugvó európai jogszabályok biztosítják, hogy az allergénekkel kapcsolatos tanácsok megtalálhatóak legyenek mind a 27 tagállamban az élelmiszer-csomagoláson.
Az emberek jellemzően a diófélékkel, a rákfélékkel és bizonyos gyümölcsökkel szembeni allergiától szenvednek. Már az élelmiszer-összetevő kis mennyisége is allergiás reakciót válthat ki, ha egy személy érzékeny rá.
Az élelmiszer-intolerancia azokat az eseteket jelöli, amikor egy személy számára bizonyos anyagok, például a glutén nehezen emészthetők, így puffadás, gyomorgörcsök és hasmenés tapasztalható.
Az élelmiszerbiztonsági hatóság szerint ezért nagyon fontos, hogy az élelmiszer-jelöléseken könnyen tudjuk azonosítani az allergéneket.
Az élelmiszer-jelölésen szereplő összetevők ellenőrzésével – amelyek az allergén összetevőket és az előrecsomagolt élelmiszerekre vonatkozó információkat is tartalmazzák – az emberek azonnal elkerülhetik ezeket, ha allergiásak.
Ide tartoznak a glutént, a tejet, a tojást, a dióféléket, a földimogyorót, a szójababot, a halakat, a rákféléket, a puhatestűeket, a zellert, a farkasbabot, a szezámmagot, a mustárt és a szulfitokat tartalmazó élelmiszerek. Az allergének tudománya folyamatosan fejlődik, így a lista a jövőben változhat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!