
Képünk illusztráció
Fotó: Pexels
A magyar közlekedéstörténet talán legnagyobb szállítmánya indul pénteken útnak: egy 750 tonnás, 100 méter hosszú, 6 méter széles és 5,4 méter magas járműszerelvény kezdi meg útját a 43-as főúton Románia felé – közölte a Magyar Közút Nonprofit Zrt. az MTI-vel.
2025. február 14., 12:412025. február 14., 12:41
2025. február 14., 12:452025. február 14., 12:45
A közlemény szerint a Marosnémeti hőerőmű megvalósításához szükséges berendezések szállításának tervezését már több mint egy éve kezdték el a Felbermayr Transport- und Hebetechnik GmbH & Co KG német, osztrák, román és magyar szakemberei.
Európa legnagyobb hőerőművéhez egy 380 tonnás generátort szállítanak, amely
ezt követően péntek reggel kezdte meg közel 300 kilométeres útját a célállomásig.

Az új marosnémeti gázerőmű 2026 végére megépül – számolt be vasárnap este a sajtónak Sebastian Burduja energiaügyi miniszter a Hunyad megyei ipari létesítmény új tulajdonosaival tartott találkozója után.
A szállítmány a magyar közutakon több napon keresztül összesen 44 kilométernyi távolságot tesz meg; az út első szakaszában a Tisza-parttól a 43-as főút és a 430-as főút csomópontjáig egy 471 tonna össztömegű jármű közlekedik 12 tengelyen – írták. Hozzátették, hogy
ahol elhagyja Magyarországot, és további egy hét alatt ér a 245 kilométerre fekvő Marosnémeti hőerőműbe.
Közölték azt is, hogy a hőerőmű működéshez három, hasonló méretű generátorra és további három, kisebb súlyú transzformátorra van szükség, melyeket ugyanezen megoldással és útvonalon szállítanak majd. Az utolsó rakomány várhatóan április végén, május elején hagyja el az országot.

Külföldi kézbe került a marosnémeti hőerőmű, miután az egy évvel ezelőtt bezárt vállalatot nyilvános árverésen 91 millió euróért vásárolta meg a Mass Group Holding csoporthoz tartozó Mass Global Energy Rom.
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
1 hozzászólás