Elveszett tengeralattjárók

Most, közel 60 évvel később a kutatók Törökország partjaihoz közel bukkantak az elveszett flotta maradványaira. A hajókat a Selçuk Kolay török hajómérnök vezette kutatócsoport fedezte fel, az eredményeket a héten egy Plymouthban megrendezésre kerülő konferencián ismertetik majd. Kolay a hajók helyét a német levéltárakban végzett kutatások, a túlélőkkel készített interjúk és a tengerfenék hangradaros vizsgálata alapján azonosította. A hely meghatározásában a 85 éves Rudolf Arendt is segített, aki az U–23-as tengeralattjáró egykori parancsnokaként részletes térképet rajzolt arról a helyről, ahol a hajót elsüllyesztették.
A kutatók azóta sikeres merüléseket is végeztek az U–20-as roncsánál, amely a parttól közel 4 kilométerre, 25 méter mélyen található. Közel kétszeres mélységben megkerült az U–23-as tengeralattjáró is, amely Agva városától négy kilométerre van a víz alatt, ám a rossz időjárás miatt ott tavaszig elhalasztották a további merüléseket. A harmadik hajó, az U–19-es már kemény dió lesz: bár az Zogiuldak városához viszonylag közel található, a kutatást nehezíti, hogy nagyjából 300 méter mélyen lehet. Kolay szerint ez a háború egyik legkevésbé ismert, ám egyben legérdekesebb története is. A hajók a háború kitörésekor még az északi-tengeri hajózási útvonalat támadták. Az U–23 például a Shetland-szigeteknél közvetlen a háború kirobbanásakor süllyesztett el egy brit hajót. Később Otto Krestchmer, azaz Csendes Otto, az egyik leghíresebb tengeri farkas parancsnoksága alá került. 1941-ben a Szovjetunió elleni támadáskor a hajók áthelyezéséről döntöttek, és mivel a Boszporuszt a török semlegesség miatt nem használhatták, más megoldást kerestek a szállításra. A hajókat Kielbe vezényelték, majd Drezdába hajózták. Ott részben szétszerelték és a Dunához szállították, ahol kompokon vitték az alkatrészeket és a hajótesteket a Fekete-tengerig. Az összeszerelésre Konstanca hadikikötőjében került sor. A hat hajó közel két évig szolgált a tengeren, és több tucat ellenséges hajót süllyesztettek el, bár őket is komoly veszteségek érték: közülük három a tenger mélyére sülylyedt. 1944 augusztusában, amikor Románia a szovjetek mellé állva hadat üzent a németeknek, a három megmaradt hajó magára maradt. Támaszpont és hazahajózási lehetőségek nélkül a kapitányok azt az utasítást kapták, hogy süllyesszék el hajóikat, majd próbáljanak valahogy visszajutni Németországba. A legénységnek azonban az utóbbi nem sikerült: a törökök elfogták, majd internálták őket.
A kutatók reményei szerint a hajók teljesen érintetlenek lehetnek, ezért bepillantást nyújthatnak a második világháború ezen ismeretlen fejezetébe.

[origo]