A robbanás pillanata. A Challenger űrsikló darabjaira hullik
Fotó: Wikipédia
Az indítása utáni a 73. másodpercben, 1986. január 28-án hullott darabjaira a Challenger űrsikló, a rajta tartózkodó legénység mind a hét tagja életét vesztette a balesetben.
2024. január 28., 09:362024. január 28., 09:36
2024. január 28., 10:582024. január 28., 10:58
Harmincnyolc évvel ezelőtt, 1986. január 28-át az űrhajózás egyik legsötétebb napjaként emlegetik. A Challenger katasztrófája több szempontból is különös volt. Az eseményt élő adásban közvetítették a televíziós társaságok, így több millió néző lehetett szemtanúja a tragédiának.
A vizsgálatok kimutatták, hogy a legénység tagjai közül sokan a 333 kilométer per órás becsapódásba haltak bele.
Az okok ma már jól ismertek: túl hidegben indították az űrjárművet, a hideg ugyanis a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéta O-gyűrűjét (egy tömítését) rugalmatlanná tette, amely így nem tudta ellátni a feladatát. A hibás tömítés miatt bekövetkező robbanás önmagában még nem tépte darabokra az űrjárművet, erre a légköri közegellenállás volt képes, a robbanást követően irányíthatatlanul száguldó eszközön – tájékoztat a Hirado. hu.
A NASA a baleset után leállította a programot, a hordozórakétákat és az űrsiklókat áttervezték, az űrsiklók biztonsági berendezéseit tökéletesítették, illetve újakat is beépítettek. A program csak 1988 szeptemberében folytatódott.
A Challenger katasztrófáját szinte napra pontosan megelőzte tizenkilenc évvel korábban az Apollo-1 tragédiája: 1967. január 27-én a földi felkészülés közben három űrhajós bennégett a fülkében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!