Egyiptom megsértődött

Noha a világ hét „új” csodájáról máig világszerte voksoló 24 és fél millió ember eddig is minden idők hét világcsodája közé sorolta a gízai piramist, Egyiptomban jeges fogadtatás várta a versenyt kezdeményező kanadai-svájci Bernard Webert. Kairót az háborította fel, hogy a vélemény-nyilvánítás kezdeményezői egyáltalán felvették a listára a piramisokat.

Gazda Árpád

2007. január 29., 00:002007. január 29., 00:00

Zahi Havasz, az egyiptomi műemlékek főfelügyelője sértődötten nyilatkozott: „A gízai piramis az egyedüli, amely a mai napig fennmaradt az ókori világ hét csodája közül, igazán nincs szüksége erre az összehasonlításra, ez egyszerűen groteszk ötlet”. Szájjed al-Naggar, az al-Akbar című központi lap publicistája például egyszerűen „Egyiptom és az egyiptomi civilizáció elleni összeesküvésnek” minősítette a világ hét új csodájának kijelölését.

Mindenhonnan kitiltva
Weber a múlt héten érkezett Egyiptomba, ahol minden hivatalos kapu bezárult előtte. A tervezett sajtóértekezletre nem találtak termet, az operatőröknek megtiltották, hogy filmezzék a látogatás eseményeit. „Bevallom, ilyesmi sehol a világon nem esett meg velem” – jelentette ki elhűlve a csodavoks szervezője.
Bernard Weber, aki valaha Federico Fellini, a néhai olasz filmrendező asszisztense volt, 2000-ben javasolta, hogy válasszák ki azt a hét világcsodát, amelyet ma tekinthet annak a világ – az ókori világ hét csodájának mintájára. Internetes portált hozott létre new7wonders.com címen, azt fejtegetve, hogy ez az első globális szavazás a „kulturális sokféleség” jegyében. Eddig 24,5 millió választ kapott. Az internetes voksolásról szóló elismervény 2 dollárba kerül, akárcsak az SMS révén történő állásfoglalás. Az ókori világ hét csodája közül a Szemirámisz babiloni függőkertje, Zeusz olümposzi szobra (Pheidiász műve), a ródoszi Kolosszus, az epheszoszi Artemisz-templom, a halikarnasszoszi mauzóleum és az alexandriai világítótorony elpusztult, csak a gízai Nagy-piramis maradt meg – és be is jutott a „döntőbe”: az eredeti 77 közül egy éve megmaradt 21 „új világcsoda” közé.

Hét marad a 21-ből
A 21-es döntős mezőnyben – amelyről a Federico Mayor volt UNESCO-főtitkár vezette zsűri döntött egy éve –, szerepel többek között a Stonehenge, a húsvét-szigeti kőfejek, a párizsi Eiffel-torony, a kínai Nagy Fal, a New York-i Szabadság-szobor, az agrai Tádzs Mahal, a római Colosseum, az athéni Akropolisz, a perui Macchu Picchu és a sydneyi operaház. A hét új világcsodát, illetve az arról szóló internetes szavazás végeredményét Lisszabonban jelentik be 2007. július 7-én. Ezt a dátumot három hetessel is le lehet írni: 07.07.07.