
A vörös panda ideje legnagyobb részét fák között tölti
Fotó: Brassói állatkert/Facebook
Románia egyetlen állatkertjében csodálhatják meg a látogatók a kihalófélben lévő vörös pandát.
2024. október 08., 10:052024. október 08., 10:05
2024. október 08., 16:342024. október 08., 16:34
A vörös macskamedve vagy vörös panda (Ailurus fulgens) a ragadozók rendjének macskamedvefélék (Ailuridae) családjába tartozó egyetlen ma élő faj. Nemcsak a vörös panda van nagyon veszélyeztetett helyzetben, a klímaváltozás és a környezetszennyezés miatt becslések szerint több százezer állat- és növényfaj pusztulhat ki az évszázad végéig.
Peggy és Benjámin, a két vörös panda a brassói állatkert lakója
Fotó: Brassói állatkert/Facebook
Az idei erdőtüzek, amelyek minden eddiginél nagyobb mértékben pusztítottak Romániában is, számos faj élőhelyét veszélyeztették. A megmentett állatok egy része állatkertekbe és menhelyekre került, így a brassói állatkertbe is.
A két kis állat nagy népszerűségnek örvend a látogatók körében, sokan fotózzák és nézegetik őket, azt is megfigyelhetik, hogy a pandák sok bambuszlevelet esznek – számolt be a digi24.ro.
A vörös macskamedvét vagy vörös pandát veszélyeztetettként tartják számon
Fotó: Brassói állatkert/Facebook
A vörös pandák főként fák között élnek, alulról, a rájuk leselkedő ragadozók perspektívájából nehezen észrevehetők.
elkezdenek táplálkozni, legszívesebben bambuszt. A macskamedvének Bhután, Kína, India, Laosz, Mianmar és Nepál az élőhelye, a Himalájában levő mérsékelt övi erdőkben él, főként 3000-3500 méter tengerszint feletti magasság között.
Oana Voicu, a brassói állatkert képviselője rámutatott, meglátása szerint a fajok megőrzése szempontjából a legfontosabb az lenne, hogy tudatosuljon az emberekben: mindannyian szereplői vagyunk az ökológiai egyensúly megőrzésének, és minden döntésünkkel befolyásolhatjuk az állatok életét.
Nagy népszerűségnek örvendenek a látogatók körében a brassói állatkertben élő vörös pandák
Fotó: Brassói állatkert/Facebook
Lăcrămioara Savin állatgondozó elmondta, az intézményben élő állatokkal igyekszenek megbarátkozni, hiszen különben nem lehet velük dolgozni.
Idén a brassói hatóságok több mint 190 bajba jutott állatot mentettek meg, amelyek közül néhányat speciális menhelyeken helyeztek el.

Malajzia azt tervezi, hogy „orángutándiplomáciát” vezet be, vagyis a pálmaolajat importáló országoknak kereskedelmi ajándékként kínálna fel főemlősöket, hogy eloszlassák a környezeti hatásokkal kapcsolatos aggodalmakat.
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
szóljon hozzá!