Fotó: Barabás Ákos
Ifj. Szabó József székelyudvarhelyi ornitológus figyelte meg a legtöbb őshonos madárfajt tavaly Romániában, így ő lett az Országos Ornitológiai Egyesület 2015-ös listavezetője. A 311 beazonosított őshonos madárfaj megfigyelése Európa-szerte is ritkának számít. Ifj. Szabó Józseffel a madarak megfigyeléséről, a nálunk élő ritka és új fajokról is beszélgettünk.
2016. január 20., 11:082016. január 20., 11:08
– Mivel foglalkozik konkrétan az ornitológia, és hogyan lesz valaki ornitológus?
– Az ornitológia elsősorban a madárfajok megfigyelésével és tanulmányozásával foglakozik. A listázás hosszabb folyamat, olyan, mint a bélyeggyűjtés, csak megvan az az előnye, hogy minden évben újra lehet kezdeni. Minden évben új listát készítünk a megfigyelt madarakról. Mivel az ornitológia a biológia egyik szakága, legtöbbünk biológus, de ez nem feltétel: én például ökológia szakon végeztem. Bárki megfigyelheti a madarak viselkedését, akit érdekel. S hogy lesz valaki ornitológus? Hogyan lesz valaki bélyeggyűjtő?
– Hol végez megfigyeléseket?
– Az ország különböző területein szoktam megfigyelni az őshonos fajokat, így időnként Dobrudzsába, Moldvába, Havasalföldre utazom. Nagyon jó megfigyelőhelyek környékünkön a szentpáli halastavak. Elsősorban az őshonos és a spontán módon megjelenő fajokat tanulmányozzuk. Ez azt jelenti, hogy például a betelepített fácánokat és a Bukarest parkjaiban egyre gyakrabban felbukkanó papagájokat nem követjük. A felméréseknek statisztikai szempontból feldolgozhatóknak kell lenniük, ezért azokat egységes módszertan segítségével a Romániai Madártani Egyesület és a Milvus egyesület szabályozza. Ez érvényes a ragadozó madarakra és a „mezőgazdasági” madarakra egyaránt.
– Mit jelent a megfigyelés? Fogja a jegyzettömböt, a kisplédet, és csendben vár a mezőn?
– Nem igazán, folyamatos mozgásban vagyunk. Távcsővel, alkalmanként teleszkóppal figyelünk, és természetesen jegyzetelünk. Amióta Románia uniós tagállam, kötelező jelentéseket küldeni a madárpopuláció tendenciáiról. A felmérés lényege egy adott madárfaj jelenléte, példányszáma, élőhelye: ezek az adatok adják az alapot a madárfajok védelmére. A mezőgazdasági területek madarainak léte, például a pacsirtáé, veszélybe kerülhet, ha megváltoznak a gazdálkodási szokások, monokultúrák alakulnak ki, vagy elterjed a gyomirtók használata.
– Milyen ritka fajok élnek nálunk?
– A szentpáli halastavak nagyon gazdag helyek. Itt őshonos az egyébként Európa-szerte védettnek minősített békászó sas, az olyan bagolyfajok, mint az uráli és az uhu, valamint a cigányréce.
– Említette, hogy csak az őshonos fajokat követik, illetve azokat, amelyek spontán telepednek meg nálunk. Melyik madár költözött hozzánk utoljára?
– A Törökországban őshonos balkáni gerle már száz éve él nálunk, azóta nem volt ilyen kolonizáció.
– Hány új fajt sikerült beazonosítania, és mi alapján?
– Általában viselkedésről és hangról ismerjük az Európában élő fajokat. Eddig hat, Romániában újnak számító faj beazonosításában vettem részt. Ez azt jelenti, hogy én is abban a csapatban voltam, amely megfigyelte őket. Ezek Európára jellemző fajok, melyek több környező ország területén élnek.
– Melyik volt a legritkábban látott madár?
– Tavaly májusban láttunk két napig egy vörösfejű gébicset, amely valahonnan a Dunántúlról keveredhetett a halastavakhoz, ugyanakkor a Páring-hegységben rövid időre megjelent egy angliai barázdabillegető. 2006 decemberében Fogaras mellett az Olton felfedeztem egy hosszú csőrű törpealkát, amely valahonnan Japán északi részéről, az Ohotszki-tengerről érkezhetett. Értesüléseink szerint ugyanazon év novemberében Angliában is felbukkant. Máig sem tudom, hogyan került Európába.
– Hány madárfaj él környékünkön?
– A szentpáli halastavaknál az utóbbi harminc évben összesen 267 fajt számoltunk össze, ezek mellett még ismerünk hozzávetőleg 13 magashegyi fajt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kolozsvár új kezdeményezéssel próbálja összekapcsolni a gasztronómiát és a kultúra támogatását: márciustól Kultúraadag néven olyan desszert kerül a város vendéglátóhelyeinek kínálatába, amelynek eladásából a kulturális szféra is részesül.
A meteorológusok szerint 2026 második felében ismét kialakulhat az El Niño-jelenség, ami újabb globális hőmérsékleti rekordokat hozhat.
Sehol nincs teljes nemi egyenlőség a világon a munkaerőpiacon a Világbank kedden közzétett jelentése szerint, amelyben kiemelték azt is, hogy a nők alig négy százaléka él olyan országban, ahol a körülmények megközelítik az egyenlőséget.
A hagyma egész évben fontos része a gasztronómiánknak, legyen az épp soron következő, tavaszi, friss zöldhagyma vagy a fehér, valamint vöröshagyma.
A mesterséges intelligencia az elmúlt időszakban a zeneipar egyik legvitatottabb szereplőjévé vált: egyszerre kínál hatékony eszközt a mindennapi munkához és vet fel súlyos jogi, etikai kérdéseket. Halmen József DJ-vel, koncertszervezővel beszéltünk.
Ingyenes belépéssel és gazdag programkínálattal várja az érdeklődőket a hétvégén a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Állattani Múzeuma, ahol február 28. és március 1. között rendezik meg a Márciuskák az állatokért elnevezésű esemény ötödik kiadását.
Partnerséget kötött a romániai Rendőrök Országos Testülete (CNP) és a MOL Románia a közlekedési rendőrök felszereléseinek további bővítésére, az együttműködés célja az A7-es autópálya közlekedésbiztonságának növelése.
A kanadai hatóságok szerint az OpenAI mesterségesintelligencia-fejlesztő vállalatnak módjában állt volna megakadályozni a közelmúltban Brit Columbia tartományban történt, nyolc ember életét kioltó lövöldözést.
Első alkalommal, több mint négyszáz év távlatából sikerült rekonstruálni annak a férfinak az arcát Horvátországban, akit saját korában vámpírnak tartottak.
Hétköznapi, de megkerülhetetlen étek az erdélyi „murok”, a Partium sok részén és Magyarországon sárgarépának, hétköznapi rövidítéssel egyszerűen csak répának nevezett gyökérzöldség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!