Ne csak a fióknak! – Kreatív kocsmázás a kolozsvári Planetariumban

Hiszen 22 órakor még mindig zárnak a vendéglátó egységek, és csak korlátozott létszámmal működhetnek, valamint továbbra is kérik az ajtóban a zöldigazolványt rendületlenül.

Az esemény a KocsmakúlTúra, a kocsmák titkos élete kerekasztal-beszélgetéssel indított. A Márkos Tündével és Mostis Gergővel, az Insomnia és a Planetarium tulajdonosaival folytatott beszélgetés során, melyet Székely Melinda néprajzkutató moderált, betekintést nyerhettünk a kultúrkocsmák életébe, egészen a Mikszáth és Jókai idejétől, amely a kávéház és kocsmakultúra kiindulópontja volt. Ahogy Székely Melinda megjegyezte, a találkozás, a beszélgetés, a vitatkozás, az elidőzés egy-egy kulturális, művészeti vagy aktuálpolitikai kérdésnél mindig is jól esett az embernek. Erre igény van ma is.

Azért lett Insomnia, mert abban az időszakban egyáltalán nem aludtak. „Legszívesebben pincérlány vagyok. Az egész szakmából ez varázsol el a legjobban. Ugyanis ha jól csinálod, ez színészet, pszichológia, és minden, amit akartok. Nagyon szeretem az interaktivitást, szeretek beszélgetni” – nyilatkozott Tünde, hozzátéve, hogy minden alkalmazottjának el kellett olvasnia az Őfelsége pincére voltam című művet.

Mostis Gergő jó pár évvel később nyitott kocsmát Nagyváradon.

– emlékszik vissza a kocsmatulajdonos.  

Barátaikat összehívták, felépítették a bárpultot együtt, és mi sem bizonyítja, hogy mennyire nem értettek hozzá, hogy amikor valaki rendelt tőlük két „shot” tequilát, ők nem tudták, hogy mi az. Ezek után elkezdett kisebb kulturális megmozdulásokat szervezni, abból építkezve, ami az egyetemen kéznél volt. Ez volt a nagyváradi Alma, azt követte a Moszkva. Kolozsvárra költözve azonban úgy érezte, kiégett. nem akart kocsmát nyitni, de aztán másképp alakult.

A labdarúgó-világbajnokság idején nyitották a Planetarium sörkertet, mely egy időszakos projektnek indult, de rájöttek, hogy van erre igény. Elérkezett a pillanat, hogy felnőtt fejjel már nagyobb önuralommal és tapasztalattal vágjon bele.  

„Az én generációmban a művészek között nagy volt az elfogadás, a kozmopolita hozzáállás. Mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Bréda Ferenc, Ştefan Manasia, Szántai János, Valentin Derevlean megalapították a Nepotu' Lui Thoreau irodalmi kört” – emelte ki ezt a fontos mozzanatot Márkos Tünde a sok évnyi történésből.

A szakmai együttműködésen kívül kiemelte azt is, hogy

Emellett fontos volt még a Haza sólymai galéria, amelyet nagyon sok, ma már befutott művész használt ugródeszkának.

Mostis Gergő ezzel szemben azt tartja fontosnak, hogy elsősorban a magyar fiataloknak teremtsen találkozási helyet. De figyel arra is, hogy a román fiataloknak és rendezvényeknek ugyanúgy teret adjon. Saját szervezésű eseményekkel indítottak, aztán befogadtak egyre több, mások által szervezett rendezvényt, mint a Hervay Klub, vagy a Kvíz est. Elmondása szerint ettől válik közösségi hellyé, nem a tömegszórakoztatás a célja, hanem inkább az, hogy minőségi programokat nyújtson.

Az előzetesen meghirdetett kreatívírás-versenyre a szervezők három kategóriába várták a műveket: rövidpróza, drámajelenet, vers. A szakmai zsűrit Kali Ágnes, Székely Örs, André Ferenc fiatal költők alkották. Az általuk kiválasztott munkákat színis hallgatók olvasták fel.  Lázár Kinga: Angyalkör, Császár Ágnes: Reflexió, Szöveg Elő: Lámpaláz, Szöveg Elő: Ismerkedő, Bertalan Tímea: Mama 1,1-8 Egy csuklás exegézise, Wolf Amábel: Te voltál a város című műveket.

Az est a Kvab crossover-indie-pop zenekar koncertjével zárult, amelyen Coteț-Bakos Dorottyának, a verseny különdíjasának a Holnapi imák című versét is megzenésítették.