A Fekete-tenger esetében a dél-kelet-ázsiaihoz hasonló nagyságú cunamik nem, csak kisebbek fordulhattak elő
Fotó: Pinti Attila
A Fekete-tengeren kialakuló cunamik nyomait vizsgálják a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, az üledékek elemzésével megállapították, hogy az utóbbi háromszáz évben a nyugati partvidékre több szökőár is kifuthatott – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolatai igazgatósága az MTI-t.
2025. február 22., 16:502025. február 22., 16:50
A közlemény szerint a cunamik hatalmas pusztításra képesek: az épp húsz évvel ezelőtti dél-kelet-ázsiai szökőár több mint 230 ezer ember életét követelte Indonéziában, Thaiföldön és a térség számos további országában. Kialakulásuk legtöbbször földrengésekhez vagy földcsuszamlásokhoz köthető.
egy, a Bukaresti Egyetem által kezdeményezett kutatás mégis célul tűzte ki a veszély nagyságának felmérését, hiszen Románia fekete-tengeri partvidékére egyre többen költöznek és az utóbbi években jelentősen nőtt a beépítettség.
Sipos György, az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének oktatója kifejtette, a cunamiüledékeket a mai tengerszint felett nyolc méterrel, a parttól több száz méterre lévő természetes mélyedésekből gyűjtötték a román szakemberek a népszerű üdülőhely, Mangalia térségében.
Az utóbbi által előidézett cunamiról vannak feljegyzések is, de az 1794-es szökőárról nincs információ, így annak rekonstruálása az új eredmények alapján lesz lehetséges.
Az SZTE geokronológiai laboratóriuma több egységből áll, és két fő módszert használ. Komplexitása is abból adódik, hogy a szerves anyagokra fókuszáló radiokarbon vizsgálatok mellett a lumineszcens módszer is része az eszköztárnak, ami pedig szervetlen üledékek esetében is lehetővé teszi különböző üledékek képződési korának meghatározását. Ezzel az eljárással
A szegedi kutatók a speciális laborfelszereltségnek köszönhetően számos nemzetközi együttműködésben vettek már részt. Ilyen projektek keretében vizsgálták a többi közt Közép-Amerikában, Guatemalában a maja alföldön az egykori maják mezőgazdasági tevékenységét, illetve hamarosan megjelenik egy cikkük, amelyben az Egyesült Arab Emírségekben több ottani oázis üledékei alapján vizsgálták francia és német kutatókkal, hogy mely időszakokban volt csapadékosabb az éghajlat a Rub-al-Khali területén, a világ legnagyobb összefüggő homoksivatagában.
A fekete-tengeri cunami üledékek vizsgálatának folytatásaként a kutatásokat kiterjesztik a Földközi-tenger keleti medencéjére, ahol a mintagyűjtés tavasszal indul az Égei-tenger térségében – áll a közleményben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!