Kik irányítják a Gázában hatalmon lévő Hamászt?

Az Egyesült Államok és más nyugati országok által terrorszervezetnek tartott, saját magát felszabadító mozgalomnak nevező, radikális palesztin szervezet felépítéséről és céljairól a CNN amerikai hírtelevízió összeállítása szerint nagyvonalakban az alábbiak ismertek.

Politikai és katonai szervezet
A Hamásznak alapvetően két fő szárnya van: egy politikai szervezet, valamint a katonai műveletekért felelős Ezzeddín el-Kasszám Brigádok. Elemzők szerint nehéz megmondani, hogy a kettő közül melyik van nagyobb befolyással a szervezet egészére, de az egészen biztos, hogy álláspontjaik és céljaik eltérőek. Ezt jelzi, hogy míg kedden a politikai vezetés hajlott a tűzszünetre, addig a katonai szárny azonnal elutasította azt.

A politikai szárny legfőbb vezetője Háled Mesaal, aki 2004-ben vette át a posztot, miután elődjével egy izraeli légicsapás végzett. Mesaal polgári foglalkozása tanár. Jelenleg elsősorban Katarban tevékenykedik, ahonnan a Hamász pénzügyi hátterét igyekszik biztosítani.

Mesaal saját elmondása szerint évi nagyjából 70 millió dollárt tud összekalapozni külföldön élő palesztinoktól, közel-keleti támogatóktól, muzulmán segélyszervezetektől és egyéb forrásokból. Korábban Irán volt a Hamász legfőbb támogatója, de azóta megromlottak a kapcsolatok Teherán és Mesaal között, hogy utóbbi 2012-ben – az ottani polgárháború miatt – elhagyta Szíriát, ahonnan korábban tevékenykedett. Mesaal 1997-ben egy bizarr izraeli gyilkossági kísérlet célpontja volt. Az izraeli titkosszolgálat, a Moszad ügynökei Jordániában feltartóztatták, és mérget fecskendeztek a fülébe.

A zsidó állammal korábban békeszerződést kötő Jordánia akkori uralkodója, Husszein király azonban azzal fenyegette meg Izraelt, hogy felfüggeszti a két ország közti kapcsolatokat, ha a Moszad nem bocsátja Mesaal rendelkezésére a méreg ellenanyagát. Ezt végül a Moszad meg is tette.

A Hamász politikai szervezetének két másik legfőbb vezetője Iszmáil Haníje és Músza Abu Marzúk. Haníje formálisan a Gázai övezet miniszterelnöke, és 2006–2007-ben – a Fatah–Hamász egységkormány idején – az egész Palesztin Hatóság kormányfője volt. Marzúkot a mozgalom második számú vezetőjének tartják. Mindketten sok időt töltenek Egyiptomban is, bár az átjárás az utóbbi időben nehezebbé vált számukra.

Miért élvezi a gázai palesztinok bizalmát?

Ők ketten a Hamász gázai vezetőiként állítólag továbbra is jó kapcsolatokat ápolnak Iránnal, legalábbis erre utal, hogy a szervezet egyre fejlettebb rakétákkal rendelkezik – ezeket feltehetőleg Teherántól kapják. Megfigyelők szerint a mostani konfliktus egységesebbé tette a Hamász Gázában tevékenykedő frakcióit. Haníje és Marzúk felelős a Hamász gázai népszerűségének fenntartásáért. Ennek érdekében a szervezet számos szociális programot folytat a területen.

Az amerikai külkapcsolatok tanácsának értékelése szerint a Hamász ezen törekvései, valamint az, hogy a korruptnak tartott Fatahval szemben őszintének és tisztának tartják az emberek, megmagyarázza, hogy miért élvezi a gázai palesztinok bizalmát a szervezet. A Hamásszal rivalizáló, mérsékelt Fatahot Mahmúd Abbász palesztin elnök vezeti, s a hatalma leginkább a másik palesztin területen, Ciszjordániában érvényesül.

A katonai szárnyat, az Ezzeddín el-Kasszám Brigádokat Mohamed ed-Deif vezeti, akit titokzatos, de ravasz embernek tartanak a megfigyelők. Deif állítólag számos izraeli gyilkossági kísérletet élt túl, de néhány évvel ezelőtt megsebesült, emiatt feladatainak nagy részét átadta másoknak. A brigádok másik vezetője Marván Ísza, aki az Izrael elleni nem konvencionális támadásokért, így emberrablásokért vagy a gázai–izraeli határ alá vájt alagutakon keresztül kivitelezett akciókért felelős. Állítólag Ísza a mostani izraeli katonai akció fő célpontja. 2006-ban már túlélt egy gyilkossági kísérletet, és házát e héten is lebombázták, de ő nem volt ott.

A ciszjordániai egységek vezetője

A mostani konfliktus kialakulásában a legaktívabb szerepet vélhetően Száleh al-Arúri, a brigádok ciszjordániai egységeinek vezetője játszotta. Állítólag ő rendelte el ugyanis azon három izraeli fiatal elrablását, akik halála miatt kitört az azóta több mint 200 áldozatot követelő háború. Arúri korábban állítólag arra buzdította a brigádok ciszjordániai tagjait, hogy hozzanak létre terrorista sejteket, és kövessenek el minél több emberrablást.

Arúri leginkább Törökországból tevékenykedik, miután Ankara 2010-ben – a gázai flottilla ügye kapcsán – felfüggesztette a kapcsolatokat Izraellel. Megfigyelők szerint a mostani konfliktus arra enged következtetni, hogy egyre inkább a katonai szárny az, amelynek kezében az irányítás van. Ugyanakkor a CNN szerint egyesek úgy vélik, a katonai szárny mostani harciassága pont annak a jele, hogy a szervezet jelentősen meggyengült.