Nincs egyezség: lockout az NHL-ben

Kollektív szerződés hiányában ugyanis nem kezdődhettek meg a hivatalos edzőtáborok, és a 2012–2013-as szezon is aligha rajtol el az eredetileg tervezett időpontban, október 11-én.

A bérvita oka, hogy az új kollektív szerződésben a klubok tulajdonosai annak ellenére akarják jelentősen csökkenteni a hokisok fizetését, hogy az elmúlt hét évben 2,2 milliárd dollárral nőttek az NHL bevételei. A liga eredeti javaslata alapján a bevételek 57 százalékáról 43-ra csökkenne a bértömegre szánt összeg, a fizetési sapka pedig a jelenlegi 70,2 millióról csapatonként 50,8 millióra esne vissza – ezzel szemben az NHLPA 69 milliót szeretett volna elérni. Augusztus végén ugyan történt némi közeledés, az NHL vezetése a szerződés első évére 51,6 százalékos részesedést és 58 milliós fizetési sapkát ajánlott a hokisoknak, de a szakszervezet ezt sem fogadta el.

Az NHL történetében ez már a 4. lockout, ám három közülük a liga élére 1993-ben megválasztott Gary Bettman komisszár idejére esett. 1992 áprilisában 30 mérkőzést töröltek, az 1994–1995-ös idényben 468 találkozó maradt el, és október helyett csak január 20-án rajtolt el a szezon, a 2004/2005-ös idény pedig teljes egészében elmaradt. Amerikai szakírók szerint ugyanakkor a kisebb csapatok anyagilag jól is járnak egy rövid szünettel, a profitot nem termelő húsz klub például nagyobb összeget takarít meg a játékosok fizetésén, mint amennyi kiadása lenne egy-két hónap alatt.

A négy nagy profi liga (baseball, amerikai futball, kosárlabda, jégkorong) közül éppen az NHL-ben a legnagyobb tétel százalékosan a klubok költségvetésében a játékosok fizetése. Egy évvel korábban az őszi hónapokban csak három – egyaránt kanadai, más profi klubbal nem rendelkező városban székelő – egyesület (Toronto Maple, Montreal Canadiens és Vancouver Canucks) jegybevétele volt nagyobb a bérköltségeknél.

A lockout nagy nyertese az orosz bázisú Kontinetális Jégkorongliga (KHL). A KHL vezetősége már egy héttel a lockout bejelentése előtt szabályban rögzítette, hogy a csapatok maximum három NHL-hokist igazolhatnak, az orosz csapatok esetében pedig csak egy lehet közülük külföldi. A legnagyobb fogás egyelőre a Metallurg Magnyitogorszké, amely a tavalyi NHL-gólkirály és a májusi világbajnokság legjobb játékosának választott Jevgenyij Malkint igazolta haza pittsburghi csapattásával, Szergej Goncsarral együtt – és a szintén Penguins-játékos kanadai Sidney Crosbyval tárgyal.

A Szentpétervári SZKA Ilja Kovalcsukot, Fjodor Tyutint és Szergej Bobrovszkijt szerződtette, a Traktor Cseljabinszk pedig a fehérorosz Andrej Kosztyicint és az idei bajnok Vjacseszlav Vojnovot (Los Angeles Kings). A KHL-hez idén csatlakozott Donbassz Doneck az ukrán NHL-esekkel, Alekszej Ponikarovszkijjal és Ruszlan Fedotenkóval erősített, a Slovan Bratislava pedig a szlovák sztárok, Zdeno Chara (Boston Bruins), Marian Hossa és Lubomír Visnovsky hazahozatalán dolgozik.

Nem megy viszont a KHL-be a cseh veterán Jaromir Jágr, a 40 éves csatár szülővárosa együttesében játszik majd, mivel egyben a Rytíri Kladno többségi tulajdonosa is. A finn csatárlegenda, Teemu Selänne is hazája bajnokságát, a Jokerit Helsinki csapatát választotta. A svéd élvonal, az Elitserien vezetősége pedig csak abban az esetben engedélyezi a kluboknak az NHL-játékosok igazolását, ha azok a teljes szezonra szóló szerződést kötnek, azaz a lockout lejárta után sem térnek vissza a tengerentúlra.