Nem lett népszerűbb a honosítás

A magyar sportági szövetségek többsége egyelőre nem lát fantáziát abban, hogy az egyszerűsített honosítási eljárás, illetve a kettős állampolgárság könnyített megszerzése révén az eddiginél lényegesen több határon túl élő sportoló folytathatná pályafutását piros-fehér-zöld színekben. Ennek részben magyarázata a szigorú sportági szabályozás az országot váltó versenyzők esetében, hiszen akad, ahol csak évek után bizonyíthat a sportoló új hazája képviseletében akkor is, ha korábban nem szerepelt a válogatottban.

2011. március 01., 10:212011. március 01., 10:21

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Krónika!

Az MTI Sportszerkesztősége által megkérdezett 18 sportági szövetség közül egyedül a Magyar Súlyemelő-szövetség jelezte konkrétan, hogy élni kíván a magyar állampolgárság megszerzésének új lehetőségeivel. „Rástartoltunk a környékbeli országok magyarjaira – jelentette ki Halász István, a magyar szövetség főtitkára, ám neveket még nem akart említeni. – Főleg erdélyi tehetségeket kerestünk és keresünk meg.”

A legfrissebb „honosított” Miklós Edit: a csíkszeredai alpesi síző január óta magyar színekben versenyez. Kaszó Klára szövetségi elnök szerint jelenleg több erdélyi síelő is gondolkodik azon, hogy a későbbiekben magyar színekben folytassa, s a szövetség támogatásáról biztosította őket, de egyelőre még egyikük sem folyamodott magyar állampolgárságért. A Magyar Jégkorongszövetség az elmúlt évtizedekben is élvezte annak előnyét, hogy erdélyi, felvidéki vagy tengerentúli játékosok örömmel vállalták a honosítást, és egyben erősségei lettek a nemzeti csapatnak. Amint Kovács Zoltán főtitkár kiemelte: jelenleg a HSC Csíkszereda szlovák hokisa, Ladislav Sikorcin ügye vár megoldásra, ha minden jól alakul, már az áprilisi budapesti divízió I-es világbajnokságon játszhat. A tengerentúlon is megfordult csíkszeredai Mihály Árpád, aki jelenleg a Fehérvár csatára, csak a jövő évi vb-n szerepelhet a kötelezően előírt hároméves várakozási idő miatt. A többi megkérdezett szövetség érdemben még nem foglalkozott a könnyített honosítás adta lehetőségekkel, mert nincs szükségük rá, vagy mert nincs olyan határon túli magyar sportoló, aki megkereste volna őket, illetve erősítést jelentene. Nagy András, a Magyar Dzsúdószövetség sportigazgatója például jelezte, a nagyváradiakkal rendszeresen tartanak keretedzést, de kiugró képességű ember köztük sincs, „így abból főznek, amijük van”. Több szövetség képviselője arra panaszkodott, hogy éppen fordított folyamat zajlik, és magyarországi sportolók más országok versenyzőiként folytatják.