Muszbek: nincs gazdasági alapja a magyar futballnak

Az ismert sportközgazdász ezt azon a sajtóbeszélgetésen jelentette ki, amelyen a magyar futball elmúlt másfél évéről készített, 6. Sportgazdasági Nagyító elnevezésű elemzését ismertette. Hozzátette: a válogatott eredményei alapot teremettek arra, hogy középtávon remény legyen a magyar labdarúgás felemelkedésére, de nagy hiányosságnak érzi az utánpótlásképzést, mert szerinte az akadémiák drágán és szakmailag rosszul működnek.

Szurkolók nélkül nem megy

Muszbek – aki korábban dolgozott a Magyar Labdarúgóliga ügyvezető igazgatójaként – úgy látja, az is komoly probléma, hogy a szurkolók elfordultak a klubcsapatoktól: bár az NB I átlagnézőszáma öt százalékkal emelkedett a 2014/15-ös idényhez képest, de a 2639 fő még mindig a felénél is kevesebb, mint amennyi a gazdaságos működéshez kellene. A sportközgazdász szerint az is probléma, hogy nincs gazdasági alapja a magyar futballnak, és abban 30-60 százalékban vannak jelen a közpénzek. „Ez átmeneti állapotban gyorsítaná a fejlődést, de nincs garancia arra, hogy a jövőben is ugyanilyen mértékű lesz\" – fűzte hozzá.

Muszbek azt javasolja, hogy a jövőben csak a leggazdagabb hazai klubok működtessenek futballakadémiát, míg a többi helyett francia–belga mintára területi elvű MLSZ-akadémiák létrehozására lenne szükség. A sportközgazdász úgy ítéli meg, hogy előrelépés történt a közpénzalapú infrastruktúra-fejlesztésben, valamint az igazolt labdarúgók számában, ám ez utóbbi az utánpótlás területén nem jelentkezett minőségi javulásban.

Muszbek szerint az akadémiák közül az elmúlt öt év összesített eredményei alapján a Honvédé, az MTK-é és a Puskásé volt a három legeredményesebb, míg a Doubles Pass által a közelmúltban legjobbnak ítélt Debrecené nála csak a hatodik lett ebben az összevetésben. Emlékeztetett rá, hogy a hajdúsági csapat 2015-16-ban mindössze három játékost adott a korosztályos válogatottakba (U15-től U21-ig), miközben az MTK 21-et, a Puskás Ferenc Labdarúgó-akadémia és a Magyar Labdarúgó-akadémia (Honvéd) 17-17-et.

Jó példa a válogatott

Muszbek Mihály 2015-ben szintén előrelépést tapasztalt a szövetség és a klubok működésének szervezettségében, illetve a szabályok érvényesítésében. A legnagyobb pozitívumként a válogatott nemzetközi eredményességét, valamint az ehhez kapcsolódó szurkolói szimpátia növekedését említette. Kiemelte, hogy a válogatott hét hazai mérkőzésére összesen 150 ezren voltak kíváncsiak, s a franciaországi Európa-bajnokságon is közel 70 ezren buzdították a helyszínen a csapatot. A sportközgazdász úgy látja, továbbra is stagnálás tapasztalható a magyar futball sportgazdasági teljesítményében, valamint a fogyasztói piac nagyságában, a nézők, hirdetők létszámában és kiszolgálásában.

Visszaesést érez a klubok nemzetközi eredményességében – Magyarország UEFA-koefficiense a 2015-ös 11-ről 2016-ban 9,875-re esett vissza –, továbbá a sportági imázs és népszerűség tekintetében. Az OTP Bank Liga 12 sportvállalkozása 16,7 milliárd forint bevétel mellett 18,6 milliárd költséget könyvelt el, ami összességében közel kétmilliárd forint veszteséget jelent. Ez ugyanakkor 33 százalékos javulást mutat az előző évhez képest. Az élvonalbeli csapatok közül 2015-ben csak négy volt nyereséges – Puskás Akadémia: 289 millió, Honvéd: 53 millió, Vasas: 45 millió és Haladás: 14 millió –, ám szerinte érdekes, hogy ezek többségükben a mezőny hátsó felében végeztek vagy kiestek. A legnagyobb veszteséget – 1 milliárd 158 millió forintot – az elmúlt naptári évben az ezüstérmes Videoton halmozta fel.