Kolozsvári magyar sportgondok

A városházán hétfőn megtartott beszélgetést követően Geréd Imre a Krónikának elmondta: a konzultáció apropóját az szolgáltatta, hogy a magyar érdekeltségű kolozsvári sportegyesületek szinte egyáltalán nem kaptak támogatást az önkormányzat idei, sportra szánt költségvetési keretéből. Mint részletezte, ennek elsősorban az az oka, hogy a jelenlegi pályázati kritériumok csak a klubok számára teszik lehetővé a rendelkezésre álló források lehívását, magyar klubok pedig gyakorlatilag alig léteznek, a legtöbben ugyanis egyesületként működnek.

„A mostani pályázati kiírásnál a magyar sportegyesületek vagy nem tudtak a lehetőségről, vagy a kritériumok voltak olyanok, hogy a magyar egyesületek, klubok nem tudtak megfelelni nekik. Az volt a célja a mostani, első megbeszélésünknek is, hogy ezt a gondot orvosoljuk, és elérjük, hogy jövőre a magyar egyesületek is hozzáférjenek az önkormányzat sportra szánt forrásaihoz” – magyarázta lapunknak Geréd Imre. A tanácsos hozzáfűzte, első lépésben azt akarták feltérképezni, hogy milyen gondokkal küzdenek, illetve milyen terveik vannak a jövőre nézve, azért, hogy pontosan tudják, miért kell lobbizniuk a városházán az érdekükben. Kérdésünkre elmondta: nincsenek pontosan nyilvántartva a kolozsvári magyar, illetve magyar érdekeltségű sportegyesületek, számuk megközelítőleg egy tucat lehet.

A konzultáción a Kolozsvári Vívók Baráti Társaságának elnöke, ifj. Guráth Béla is részt vett, aki 1960-ban ifjúsági világbajnoki címet szerzett. Elsősorban sportága nehéz helyzetéről beszélt: a legnagyobb gond a támogatás hiánya. Elitsportról van szó, hiszen egy penge 250 lejbe kerül, nem beszélve a többi felszerelésről, így utánpótlást nehéz biztosítani, hiszen ezeket a költségeket kevés szülő tudja felvállalni. Hozzáfűzte: míg 1952-ben a romániai vívóválogatott fele kolozsvári volt, ma már csak Bukarestben és Szatmárnémetiben van vívócsapat.

A belvárosi magyar gimnáziumok tornatanárai ugyanakkor arról számoltak be, hogy csak a Báthory-gimnázium rendelkezik nagyobb tornateremmel, de kosárlabdát ott is csak négy a négy ellen tudnak játszani, ami az országos versenyeken hátrányt jelent, hiszen a kosárlabdát öt az öt ellen játsszák. Szóba került az is, hogy számtalan sportpálya nincs kellőképpen kihasználva a városban, azok megnyitása jelenthetne megoldást a tanulók, diákok sportolási lehetőségeire, hiszen egyre több a túlsúlyos, gerincbetegségekkel küzdő gyerek.