Illúzióromboló olimpia

Nyolcvannégy éve, Párizsban Magyarország két aranyéremmel zárta a nyári olimpiát. Azóta egy olyan ötkarikás rendezvény sem volt, hogy a piros-fehér-zöldek legalább négy elsőségnél többet ne gyűjtsenek – egészen az idei pekingi ötkarikás játékokig. A kenus Vajda Attila, a Kovács Katalin, Janics Natasa kajakos páros, illetve a férfi vízilabda-válogatott által „utolsó métereken” megnyert aranyérmek valamelyest szépítettek a magyar összteljesítményen, amely – az öt ezüstöt és a két bronzérmet is figyelembe véve – végül a 21. helyre „hozta be” Magyarországot az összesített éremtáblázaton. „Csalódott vagyok a vártnál gyengébb teljesítmény miatt, többet vártam – mondta Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, aki előzetesen minden éremből hatot várt a magyar olimpiai küldöttségtől. – Ugyanakkor senkit nem illetek negatív szóval, a szakszövetségeknek kell megmondaniuk az okokat, nem kell egymásra mutogatni. Százhetven nagyszerű sportember képviselte a magyar színeket Pekingben, ők bejutottak a világ legjobb 10 500 sportolója közé”. Schmitt szerint nem volt a valóságtól elrugaszkodott célkitűzés a háromszor hat érem megszerzése. „Megnéztem, mit várnak a szakszövetségek, s az összesítést elosztottam kettővel, így jött ki a 18 érem. Ez benne volt a csapatban. Nyolc olyan helyzet akadt az olimpián, amikor egyetlen tuson vagy ponton múlt az érem” – tette hozzá a MOB vezetője.

Schmitt Pál nem feledkezett el arról sem, hogy ismét felhívja a figyelmet a magyar sport alulfinanszírozottságára, amely szerinte „térdre kényszerítette” a magyar sportot. „Talán mi vagyunk az egyetlen európai ország, amely költségvetésének alig 0,2 százalékát fordítja az egészséges életmódra és a sportra. Máshol ez általában 1 százalék felett van, a nálunkénál lényegesen nagyobb költségvetésekből. A kormány egyet tehet, hogy elhatározza, ezeket a dolgokat a jövőben a mostaninál nagyságrendekkel magasabb szinten finanszírozza” – jelentette ki a sportvezető. Schmitt keserűen jegyezte meg, ha volt is olyan illúzió, hogy Magyarország sportnagyhatalom, azzal le kell számolni, ugyanis míg korábban nagy tudású edzők és elhivatott sportolók találkozásából szép magyar eredmények születtek, az alulfinanszírozottság miatt a jó szereplés, ami a 15-20. helyet jelentette az éremtáblázaton, ilyen körülmények között már nem ismételhető meg.

A román küldöttség sem remekelt Pekingben: négy aranyéremmel gazdagodott. Románia legutóbb az 1952-es helsinki olimpián teljesített ennél gyengébben az érmek számát figyelembe véve. Kínában 4 aranynyal, egy ezüsttel és 3 bronzzal zárt, és a 17. helyen végzett az éremtáblázaton. „Tisztességes helyt álltunk – mondta a statisztikákat félretéve Octavian Morariu, a Román Olimpiai Bizottság elnöke. – Megelőztük például Lengyelországot, amelyet kétszer annyi sportoló képviselt Pekingben, mint Romániát. Megvallom, több éremre számítottam, de aranyból kevesebbet vártam. Voltak persze csalódások is, ám ezeket kompenzálták a meglepetéssikerek, így személy szerint elégedett vagyok a mérleggel”.