Franciaország Eb-t rendez

A szavazás első körében az olasz pályázat esett ki, a folytatásban pedig heten voksoltak a francia, s hatan a török kandidálás mellett. A három pályázónak pénteken délelőtt fél-fél órás időkeretben volt még lehetősége arra, hogy prezentációjával meggyőzze a döntéshozókat. Az utolsó értékelésben és a szavazásban érintettség okán Michel Platini, a szervezet francia elnöke, valamint a török Senes Erzik és az olasz Giancarlo Abete nem vett részt.

Franciaország 1960-ban és 1984-ben már rendezett Eb-t, utóbbit meg is nyerte a Platini vezette válogatott. 1938-ban és 1998-ban világbajnokságnak is otthont adott az ország, s utóbbi hazai sikerrel végződött. A tervek szerint a 2016-os torna helyszínei Saint-Denis, Párizs, Lens, Toulouse, Marseille, Bordeaux, Lille, Lyon, Nizza, Strasbourg, Saint-Etienne és Nancy lehetnek. Három stadion tartalék lesz majd, az erre vonatkozó döntés 2011. május 28-ig születik meg.

Az már biztos, hogy Bordeaux, Lille, Lyon és Nizza új arénát kap, a döntőt pedig a Stade de France-ban rendezik. Az arénák építésére, illetve felújítására 1,7 milliárd eurót különítettek el, ennek 39 százaléka magánforrásokból biztosított, 61 százalékára pedig a kormány vállalt garanciát. Az Európa-bajnokság mérkőzésein az előzetes számítások szerint összesen 2 498 000 nézőt tudnak majd fogadni.

„Amikor korábban beszéltem a labdarúgó-szövetséggel, felmerült a kérdés, hogy szeretnénk-e egyáltalán ilyen eseményre pályázni a gazdasági világválság idején – fogalmazott a helyszínen tartózkodó Nicolas Sarkozy francia államfő. – A válságra azonban a sport adja meg a legmegfelelőbb választ. Semmi sem erősebb a sportnál, és azon belül semmi sem erősebb a futballnál.”

Az UEFA más ügyben is döntött: a következő szezonban az Európa Liga mellett a Bajnokok Ligájában és az Eb-selejtezőkön is tovább tesztelik az ötbírós rendszert, azaz két extra játékvezető figyeli majd a játékot. Az elmúlt idényben az EL-ben alkalmazták a rendszert, amelyben a bírók nem kettő, hanem négy asszisztens segítségével vezették a találkozókat, a két pluszsegítő a 16-os vonalában, az alapvonalnál helyezkedett el. A BL-ben már az utolsó selejtezőkörtől alkalmazzák majd. A kontinentális és nemzeti szövetségek az elkövetkezendő két évben – önkéntes alapon – bevethetik az ötbírós szisztémát.