Európa-bajnokság többtucatnyi NBA-s kosárlabdázóval

A rendezés elnyerésekor még csak 16 együttesre számítottak a litvánok, ám a menet közbeni bővítés sem zavarta meg őket. A szeptember 5-éig tartó csoportkört négy, egyenként 5500 férőhelyes csarnokkal rendelkező városban (Alytus, Klaipeda, Panevezys, Siauliai), a középdöntőt (szeptember 7–12.) a 11 ezres fővárosi Vilno Arénában, a 14-én kezdődő egyenes kieséses szakaszt pedig a 14 400 nézőt befogadó kaunasi Kauno Arénában rendezik meg.

Emeli a színvonalat az NBA-s bérvita

Az Eb színvonalát pozitívan befolyásolhatja az észak-amerikai profi ligában a játékosok és klubtulajdonosok között zajló bérvita, amely miatt egyelőre kérdéses a következő szezon rajtja. Az NBA európai sztárjainak java így vállalta a szereplést a nemzeti csapatokban, már akinek a szövetség állni tudta a borsos biztosítását – ennek hiányában ugyanis a klubok sérülés esetén felbonthatják játékosaik szerződését. Emiatt nem játszhat például az angoloknál Ben Gordon (Detroit Pistons), a franciáknál Ian Mahinmi és Rodrigue Beaubois (Dallas Mavericks) vagy a lengyeleknél Marcin Gortat (Phoenix Suns), ugyanakkor a török Semih Erden (Cleveland Cavaliers), a brit Pops Mensah-Bonsu (New Orleans Hornets), a francia Ronny Turiaf (New York Knicks) és Mikael Pietrus (Phoenix), illetve az izraeli Omri Casspi (Sacramento Kings) sérülés miatt nem vállalta a szereplést. Az NBA legnagyobb európai klasszisai azonban, mint a friss bajnok német Dirk Nowitzki (Dallas), a francia Tony Parker (San Antonio Spurs), az orosz Andrej Kirilenko (Utah Jazz), az olasz Andrea Bargnani (Toronto Raptors) vagy a spanyol Pau Gasol (Los Angeles Lakers) ott lesznek a tornán, akárcsak a frissen draftolt Jonas Valanciunas (Toronto), a házigazdák reménysége, a szintén Litvániában rendezett U19-es vb legjobb játékosa. A 24 csapatból 15-ben lesz jelenlegi vagy egykori NBA-kosaras, szám szerint 40, a legtöbb a spanyol (7) és a francia (6) válogatottban.

Ennek is köszönhetően ez a két csapat számít a legnagyobb esélyesnek, bár a franciáknál a biztosítás és sérülések miatt fél csapatra való játékos (az említettek mellett Yannick Bokolo és Antoine Diot) hiányzik majd. Mellettük a vb-ezüstérmes török, valamint a litván, olasz, szerb, szlovén és német válogatott számít favoritnak, ugyanakkor a generációváltáson átesett görög és orosz együttesre is érdemes figyelni. A sorsolás miatt azonban már ezek közül is lesz korai kieső: a B csoportban hemzsegnek a sztárcsapatok, miközben a D-ből közepes együttesek is a legjobb 12 közé juthatnak. A C-ben négy volt jugoszláv tagállamot hozott össze a sors – ez egyébként az első Eb, amelyre mind a hat kijutott. Érdemes figyelni a jövő évi olimpián rendezőként induló brit csapatra, amelyben az NBA-klasszis Luol Deng (Chicago) mellett több amerikai egyetemi ligában (NCAA) szereplő játékos is lesz.
Az első Európa-bajnokságot 1935-ben rendezték Svájcban, a döntőben Lettország 24:18-ra nyert Spanyolország ellen. Az eddigi 36 kiírást 20 ország látta vendégül, a csúcstartó Szerbia 4 alkalommal (hármat még Jugoszlávia néven). Érdekesség, hogy 1949-ben Egyiptom volt a házigazda, és meg is nyerte a tornát. Litvánia 1939 után másodszor látja vendégül a kontinensbajnokságot. A legeredményesebb válogatott a Szovjetunió 14 aranyéremmel (1957 és 1971 között zsinórban nyolcszor nyert), és négy éve a jogutód Oroszország is begyűjtött egy első helyet. Jugoszlávia nyolcszor nyert, de a szerbek már tíz éve várnak egy önállóan kivívott sikerre. Litvániának három aranya van, Olaszországnak és Görögországnak kettő, Lettországnak, Egyiptomnak, Magyarországnak, Németországnak, Csehszlovákiának és Spanyolországnak pedig egy-egy. Utóbbi kettő 6-6 elvesztett fináléval rendelkezik, a spanyolok 1999 óta négyszer játszottak döntőt, de csak legutóbb tudtak végre nyerni.

Az Eb-k történetének legeredményesebb játékosa a görög Nikosz Galisz, aki 1983 és 1991 között négyszer volt a legjobb pontszerző, mindig 32 feletti átlaggal. Szintén négyszer volt a legjobb dobó a jugoszláv Radivoj Koracs (1959, 1961, 1963, 1965), Nowitzki pedig háromszor (2001, 2005, 2007). A legjobb játékosnak járó díjat viszont csak a jugoszláv Kreszimir Csoszics tudta kétszer is elnyerni, 1971-ben és 1975-ben. Az utóbbi tíz évben az Eb legjobb és legeredményesebb kosarasa kizárólag NBA-játékos volt: az MVP-díjat a szerb Predrag Sztojakovics (2001), a litván Sarunas Jasikevicius (2003), Nowitzki (2005), Kirilenko (2007) és Gasol (2009) kapta, a kosárkirályi címen pedig Nowitzki és Gasol (2003, 2009) osztozott.

Út az olimpiára

A négy hatos csoport mindegyikéből az első három jut a középdöntőbe, ahol újabb két csoportot alakítanak ki az egymás elleni eredmények továbbvitelével: az E-be az A és B továbbjutói, az F-be a C és D legjobbjai kerülnek. A középdöntőből 4-4 együttes jut a negyeddöntőbe, ahonnan kezdve egyenes kieséses rendszerben zajlik a sorozat. Az Eb egyben olimpiai kvalifikációs torna is, a két döntős kijut a londoni játékokra, a 3–6. helyezettek pedig részt vehetnek a jövő júliusi selejtezőn. Az olimpián eddig a rendező Nagy-Britannia, a világbajnok Egyesült Államok és az Afrika-bajnok Tunézia részvétele biztos. Az amerikai kontinens bajnokságáról szintén a két döntős, Ázsiából és Óceániából pedig az aranyérmes jut ki, a 12 csapatos selejtezőn pedig a négy európai mellett Angola, Nigéria, az amerikai 3–5. helyezettek, az ázsiai ezüst- és bronzérmes, valamint az óceániai második válogatott küzdhet a fennmaradó három helyért.

A csoportbeosztások, A csoport (Panevezys): Nagy-Britannia, Spanyolország, Litvánia, Lengyelország, Portugália, Törökország. B csoport (Siauliai): Franciaország, Németország, Izrael, Olaszország, Lettország, Szerbia. C csoport (Alytus): Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Finnország, Görögország, Macedónia, Montenegró. D csoport (Klaipeda): Belgium, Bulgária, Grúzia, Oroszország, Szlovénia,