
INTERJÚ – Răzvan Burleanu, a Román Labdarúgó-szövetség (FRF) elnöke lapunknak adott interjújában úgy véli, ha kijutnak a jövő évi franciaországi Eb-re, mind a románok, mind a magyarok megállnák a helyüket a huszonnégy fős mezőnyben. Szerinte az utóbbi eredmények tükrében a szeptember 4-ei budapesti meccs felértékelődött, és bár román győzelmet szeretne, a szövetség elnöke megelégedne egy döntetlennel is.
2015. július 07., 19:112015. július 07., 19:11
– Mennyire értékeli fel a szeptemberi magyar–román meccset a két válogatott utóbbi szereplése, illetve egymáshoz közeledése az F csoport táblázatán?
– Mint ismeretes, ezelőtt két hónappal a Román Labdarúgó-szövetség vezetősége tervben rögzítette a 2016-os Eb-re való kijutást a csoport első helyéről. Az észak-írországi döntetlennek köszönhetően sikerült megőriznünk az első helyet, és remélhetőleg a szeptember 4-ei mérkőzés után sem veszítjük el.
– Román szemszögből Budapesten kötelező a győzelem, vagy ott is beérnék egy döntetlennel?
– Mi mindenütt győzni szeretnénk, elvégre ez így természetes. De, amint az északírek elleni meccs előtt is elmondtam, a román válogatott számára egy döntetlen is pozitív eredménynek számítana. Ugyanezt mondom a pesti visszavágó előtt is.
– A pályán mutatottak alapján ön szerint megállná a helyét a jövő évi francia Eb-n a román és a magyar válogatott?
– Meg vagyok győződve, hogy igen. Én kimondottan örülnék annak, ha Románia – mint említettem – csoportelsőként jutna ki Franciaországba, Magyarország pedig pótselejtező nélkül, a második helyről.
– Milyen elvárásokat támaszt az itthoni új, 14 csapatosra „csínosított” bajnoki rendszerrel szemben?
– Kezdjük azzal, hogy nem az én ötletem volt a Liga 1 mezőnyének lefaragása. 16 csapatos pontvadászatot szerettem volna, de a klubok többsége már az elején elvetette az ötletemet. Utólag már nem csak elfogadták, de kimondottan kérték a 16 csapatos bajnokságot, azonban komolytalanságnak tűnt volna játék közben változtatni a szabályokon. Nem tudom, hogy jobb lesz-e a bajnokság 14 csapattal vagy sem, viszont azt szeretném, ha a nemzetközi porondon szereplő együtteseink minél messzebb jutnának és minél több pontot szereznének. Mint ahogy annak is örülnék, ha a bajnoki mérkőzések egyre látványosabbá válnának, és egyre több nézőt csalogatnának ki a lelátókra.
– Elképzelhető, hogy egy-két év múlva ismét változtatásra kerül sor, és tizenhatra duzzasztják az első ligás csapatok számát?
– Túl korai erről beszélni. Előbb lássuk, tapasztaljuk meg, mit jelent 14 csapattal bajnokságot szervezni, rájátszásos rendszerben. Lehet, hogy beválik, és akkor nem szükséges módosítani rajta. Tény, hogy ebben a kérdésben az utolsó szó nem a szövetségé, hanem a bajnokságot szervező Hivatásos Labdarúgóligáé.
– Mit tehet viszont a szövetség annak érdekében, hogy az olyan hagyománnyal rendelkező városok, mint például Nagyvárad, Arad, Piteşti vagy az ön Bákója visszakerüljenek a labdarúgás térképére?
– Gyakorlatilag nem sokat tehetünk, mert ez azt feltételezné, hogy egyik klubot a másik kárára támogatnánk. Ahhoz, hogy visszahozzuk ezeket a városokat az első osztályba, ki kellene ejtenünk másik négy csapatot. Azon viszont dolgozunk, hogy minden olyan településen, ahol látjuk, hogy a helyhatóságok, a vállalkozók, a futballszakemberek összefognak, és tenni szeretnének valamit – és itt nem feltétlenül a felnőttcsapatra gondolok, hanem inkább az utánpótlás-nevelésre –, mi is vegyük ki a részünket a sportág fellendítéséből.
– Ha már ennyire fontosnak tartja az ifik kinevelését, miért nem próbálják kiszűrni a másod- vagy harmadrangú idegenlégiósok szerződtetését?
– Ez egy olyan kérdés, melyben általában két szemlélet ütközik. Ha valóban lehetővé tesszük, hogy a bajnokságot elárasszák az olyan játékosok, mint amilyeneket ön említett, közép- és hosszú távon csak veszítenivalónk van. Mert maholnap nem lesz kikből összeállítani a válogatottat. Rövid távon viszont megoldást jelentenek, hiszen legtöbbjük mégiscsak erősíti a bajnokságban résztvevő csapatokat. Persze, hogy az FRF prioritása a válogatott; éppen ezért találtuk ki azok számára, akik nem uniós országból származnak, hogy csak akkor igazolhatók le, ha országaikban válogatott kerettagok. Az Európai Unió tagjaként nem szűrhetjük ki a kontinensről érkezőket, hiszen az már diszkriminációnak számítana.
– Mennyire viseli meg a „nagyfocit” a másod- és harmadosztályos csapatok közel felének felszámolódása?
– A Liga 1 a piramis csúcsa kívánkozik lenni, így nagyon megviseli, hiszen az alapok tűnnek el. Ha gyengül az első osztály, nincs honnan merítenie a válogatottnak; ha gyengül a második vonal, nincs honnan táplálkoznia az első ligának, és így tovább. Éppen ezért célul tűztük ki, hogy 2017-től nyolc Liga 3-as csoportot hozzunk létre. Tudom, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben merész terv, de nekivágunk.
– Hiába szabták feltételül a Liga 1-es edzők számára a Pro licenc megszerzésének kötelezettségét, egyre több klub kicselezi a rendszert: tavaly a CFR, most a Steaua. Mit tehetnek ez esetben?
– Próbáljuk szűkíteni a hatásköröket. Ha például menedzser vagy, a menedzser helyén ülj a kispadon, és a menedzser feladatait végezd a mérkőzés előtt, közben és után. Ha meg pótjátékos vagy, ne állhass fel a kispadról és ne adhass utasítást a csapatnak. Itt van például Mirel Rădoi esete, amire célzott: ő ugye hivatalosan nem lehet a Steaua edzője, ahhoz pedig, hogy helyet foglalhasson a kispadon, sportigazgatói beosztást kapott. Viszont ebben az esetben az elvárás az, hogy végezze a sportigazgatói feladatait: játékvezetői lapokat töltsön ki vagy vegyen részt a meccs előtti gyűlésen.
– Ha már az edzőknél tartunk: még mindig akadnak olyanok, akik amiatt támadják, hogy Jakab Zoltán és Kacsó Endre személyében magyar trénereket nevezett ki a teremlabdarúgó-válogatottak élére?
– Már az első napokban megszoktam, hogy bármilyen döntést hozok, egyeseknek fog tetszeni, másoknak nem. Egy pillanatig sem bántam meg, hogy támogattam a bizottság döntését, miszerint a felnőtt futsalválogatott élére Jakabot, az ifikhez meg Kacsót nevezték ki. Meggyőződésem, hogy jó döntés született, hiszen mindkettőjük elismert, eredményt felmutató szakembernek számít. Nem hinném, hogy valakit háttérbe kellene szorítani azért, mert magyar nemzetiségű.
Vas Barnabás nyerte a román országúti kerékpáros körversenyt, amelynek vasárnapi záróetapján csapattársa, Pakot András második lett.
Idén is elhódította a férfi vízilabda Román Kupát a Nagyváradi VSK, miután a szombati döntőben kiütéses győzelmet aratott a nagy rivális bukaresti Steaua fölött. Belényesi Dávidékra legközelebb a Bajnokok Ligájában vár erőpróba.
A magyar kupagyőztes Ferencváros az első kalapból az AC Milannal és a Juventusszal találkozik a labdarúgó Európa-liga alapszakaszában.
2028-ig elhalasztják négy stadion állami költségvetésből történő, 2024-ben jóváhagyott finanszírozását – jelentette be Cseke Attila ügyvivő fejlesztési miniszter.
Az Újpest vendégeként kezdi az új idényt a címvédő Gyergyói HK a jégkorong Erste Liga alapszakaszában, szeptember 18-án.
A világbajnoki címvédő Lando Norris, a McLaren brit versenyzője nyerte a 41. Forma-1-es Magyar Nagydíjat vasárnap a Hungaroringen.
A Kolozsváron junior Európa-bajnokságot nyert magyar kézilabdázók mentálisan is erősek, ami nagyon fontos a sportban – jelentette ki a Krónikának Ilyés Ferenc, a Magyar Kézilabda Szövetség székelyudvarhelyi származású elnöke.
Sótonyi László, a magyar férfi junior kézilabda-válogatott szövetségi edzője szerint az volt a siker kulcsa az Európa-bajnokság döntőjében, hogy tanítványai mentálisan összezavarták a svédeket, akik nem tudták a saját játékukat játszani.
Az Európa-bajnok spanyol válogatott hosszabbításban 1-0-ra legyőzte a címvédő argentin csapatot vasárnap az észak-amerikai labdarúgó-világbajnokság New York-i döntőjében, így története során másodszor lett aranyérmes.
Hosszabbítás után a tizennégy gólig jutó Gazsó Péter vezérletével 34-32-re legyőzte a magyar férfi kézilabda junior válogatott Svédországot a kolozsvári U-20-as Európa-bajnokságon a vasárnap esti döntőben, így aranyéremmel térhet haza a torn&a
szóljon hozzá!