Az Érmellék felfedezése

Monografikus igénnyel készült a filmsorozat. Hogyan merült fel az Érmellék bemutatásának gondolata?

A Bihar megyei önkormányzat ötlete volt, hogy a magyar többségű településekről filmsorozat készüljön. Kiss Sándor, az önkormányzat elnöke karolta fel a kezdeményezést, és Bimbó Szuhai Tibor produceren keresztül kérték fel az MTV-t a közreműködésre.

Ha az alkotó nem akar rögtönözni, egy ilyen munka elkészítése hosszú időt igényel.

Valóban alaposan fel kellett készülnünk, hogy mind a húsz rész lekösse a nézőket. Sokat számított a helyismeret: 1999-ben még a másik közszolgálati televíziónak, az Elfeledett tájak sorozat keretében forgattam egy félórás epizódot Érmelléken. Nagy segítségemre volt továbbá egy kiadvány, a Dukrét Géza szerkesztésében megjelenő Pártiumi Füzetek, de szorgalmasan forgattam a Pallas Nagylexikont, és böngésztem a helyi honlapokat is.

Mennyire őrzi Érmellék a hagyományait?

Érmellék soha sem volt olyan gazdag tradíciókkal büszkélkedő vidék, mint Palócföld vagy Kalotaszeg. Élő népviselete nincs, a hagyományőrző csoportok is ritkák errefelé. Érdekes módon a helyiek az egykori lápvidékre a legbüszkébbek, ebben Értarcsa jár az élen. A hitbéli hagyományok ápolásában a katolikusoknál a Szentjobb említhető. Egyébként a vidék református többségű, egy aktív lelkész igen sokat tehet hívei összefogásában, s erre számos szép példa is akad. A nép igen vallásos, s talán ezzel függ össze, hogy noha Érmellék igen szegény, mégis nagy a gyermekvállalási kedv.

Sokat beszélnek napjainkban a román gazdasági csodáról. Van ennek nyoma Érmelléken?

Sajnos nincs. Ha a gondos szemlélő Nagyvárad fejlődését kíséri figyelemmel, meglepődik a változáson. A földből nőnek ki a logisztikai központok, az olasz tőke a könnyűipart virágoztatta fel. Érmelléket még nem érte el a változás, mintha csak a hatvanas évek Magyarországán járnánk. A családi vállalkozások a mezőgazdaságból próbálnak megélni nagyon keservesen. Ottlétemkor még nem érkeztek meg az uniós támogatások, s ez az emberek hangulatára is rányomta bélyegét.

Érmellék egykor híres borvidék volt. Lehet-e a szőlőtermesztés a jövő egyik útja?

A történelmi Magyarországon Érmellék a harmadik legjelentősebb fehérborvidéknek számított Tokaj és Balatonfelvidék után. Napjainkban csak Bihardiószeg környékén terem minőségi bor. Viszont mindenütt megmaradt a pincerendszer, amelyre a helyiek igen büszkék. Érszalacson több mint ezer pince van, lakóház ennél kevesebb. Ha felélesztik az ősi szőlőtermesztési hagyományokat, és napjaink borturizmusa is felfedezi a pincesorok egyedi báját, a települések csak profitálhatnak az idegenforgalomból.

Két évig tartott a forgatás. Mire emlékszik vissza legszívesebben?

Nosztalgiával gondolok vissza a forgatásokra. Gerard Gui operatőr személyében új barátra leltem, és a kemény munka ellenére is mindig élményekkel feltöltődve térhettem haza. Úttörő munkát végeztünk, ilyen léptékű, egy adott vidéket feldolgozó monográfia még nem született a magyar televíziózásban. Rockenbauer Pál munkáját, a Másfélmillió lépés Magyarországon című sorozatot újból és újból műsorra tűzik, mert semmit sem vesztett értékéből. Remélem, hogy az Érmelléki barangolások is forrásértékű lesz évtizedek múlva. A vidéket ma még elkerülik a turisták, de talán ez a film hozzájárulhat Érmellék felfedezéséhez.