Az elit felé robog a Loki

Herczeg András csapatának a keddi, a Puskás-stadionban megrendezendő visszavágón elsősorban arra kell összpontosítania, hogy ne kapjon két gólt a bolgároktól, mert ha minimum ez összejön, biztosan bejut a kontinens legjobb klubcsapatai közé – ez először és utoljára 1995-ben a Ferencvárosnak sikerült a magyar csapatok közül.

A mérkőzés alaphangját nem a hazai rohamok tömkelege – ahogyan erre mindenki számított –, hanem Bodnár bombagólja adta meg: a hajdúságiak által nemrég leigazolt magyar válogatott jobbhátvéd a 12. percben, mintegy 35 méterre a kaputól maga elé tolta a labdát, majd védhetetlenül bombázott a bal felső sarokba. A gól úgy felbátorította a magyar bajnokcsapatot, hogy az első félidőben még legalább hat nagy helyzetet kidolgozott, de a befejező emberek rendre pontatlanul lőttek.

A kimaradt helyzeteket a második félidő elején sajnálhatták igazán a debreceniek, hiszen a hazaiak kiegyenlítettek. Ám a nagy bolgár nyomás újra elmaradt, gólt pedig ismét a hajdúságiak lőttek – a 73. percben Cvitkovics kiszorított helyzetből remekül pörgetett a bal sarokba, beállítva a végeredményt.

„Nagyon értékesnek tartom ezt a győzelmet, de egyáltalán nem érzem úgy, hogy hátradőlhetünk, mert vár még ránk egy nagyon nehéz visszavágó – nyilatkozta elővigyázatosan Herczeg András, a Loki vezetőedzője, aki szerint az döntött csapata javára, hogy mindkétszer a legjobbkor talált be az ellenfél hálójába, megtörve ezzel a hazaiak lendületét. – Nem az udvariasság mondatja velem: a Levszki jó csapat, és biztos vagyok benne, mindent megtesz majd, hogy a maga javára fordítsa a találkozót. Ahhoz, hogy a továbbjutást ki tudjuk harcolni, nagyon sokat kell tenni majd kedden.”

A Levszki Szófia szerb edzője, Ratko Dosztanics szerint csapata nem tudott felnőni a feladathoz, ezzel együtt nem adják fel a párharcot. „A hazai 2-1-es vereség hatalmas kudarc számunkra, de a párharcnak még nincs vége. A visszavágón mindent megteszünk azért, hogy kiharcoljuk a továbbjutást – nyilatkozta Ratko Dosztanics. – A meccs előtt kivárásra akartunk játszani, de magunkra húztuk a Debrecent, amely bizonyította, hogy jó csapat, több nagy helyzetet dolgozott ki a kapunk előtt.

A második félidőben az egyenlítő gólunkkal visszajöttünk a meccsbe, és a találkozó azon szakaszában jól is játszottunk, a hajrában azonban ismét hibáztunk, és ezt a magyar bajnok tökéletesen kihasználta. Három kulcsjátékosom hiányát nagyon megéreztük, de nem szeretném erre fogni a vereséget.”