Atlétika: nagyot dobó és gyors magyarok

A kalapácsvetés szombati döntőjének kezdete előtt jókora zápor zúdult a pályára, de mire az első versenyző a dobókörbe lépett, elállt az eső. A világbajnoki második Pars az utolsó előtti dobó volt, és 78,57 méterrel jelezte, hogy világranglista-másodikként – az első fehérorosz Ivan Tyihon nem indult – éremre tart igényt. A nyitósorozat után több mint két méterrel vezetett a Sydney-ben hasonló esős körülmények között olimpiai bajnok lengyel Szymon Ziólkowski (76,44 m) előtt. A szombathelyi atléta másodikra rátett csaknem egy métert, s 79,40-nel megerősítette vezető helyét. Mögötte az orosz Alekszej Zagornij 76,51-gyel előzte Ziólkowskit. A harmadik sorozatban Pars kísérlete érvénytelen volt – ekkor búcsúzott az utolsó négy, köztük a fehérorosz Pavel Krivitszkij, akinek a magyar dobón kívül egyedül volt 80 fölötti eredménye (80,25 m) az idén az Eb-résztvevők közül.

Pars negyedik dobásánál felhördült az Olimpiai Stadion közönsége, a kalapács 80 méter körül csapódott a földbe; a 79,72 méterrel ismét javított. Majdnem ugyanez történt a következő sorozatban, ekkor 79,46 métert ért el. A többiek továbbra is tisztes távolból követték. Utolsóra Ziólkowski 76,67-tel visszavette a második helyet, majd ugyanezt tette Zagornij 77,40-nel. Így Pars már Európa-bajnokként lépett a dobókörbe, s 77,47-tel zárt. Fölényére jellemző, hogy a 79,72-es legjobbján kívül további négy dobásával is diadalmaskodott volna.

Edzésből aranyérem

Hét éve a szintén a finn fővárosban rendezett világbajnokságon, ugyancsak esős időben, Pars a hetedik helyen végzett. Azóta minden világversenyén előrébb lépett, két éve a barcelonai Eb-n szerzett először érmet – bronzot –, majd tavaly vb-ezüstöt mellé. A pekingi olimpiai ezüstöt csak virtuálisan és átmenetileg kapta meg a két fehérorosz kalapácsvető doppingolás miatti kizárása, majd felmentése miatt. „Nagyon örülök az első felnőtt Európa-bajnoki címemnek, végre sikerült egy olyan érmet szerezni, amelyre igazán büszke lehetek – mondta Pars. – Nehéz volt úgy versenyezni, hogy a mezőnyből hiányzott négy nagy rivális, így nem tudtam igazán pörögni, csak 80 százalékot nyújtani, a 81-82 méterhez pedig 100 százalék kell. Ennek ellenére igyekeztem odatenni magamat, edzésből csináltam meg ezt a versenyt, a bal lábam is éreztem egy kicsit, ennyi hiányzott a 80 méterhez.” Gyulai Márton, a Magyar Atlétikai Szövetség főtitkára szintén azt emelte ki, hogy Pars számára nem az Eb volt az év fő versenye. „Krisztiánnal szemben az elvárás az aranyérem volt. Ugyanakkor ha valakiben felmerülne, hogy miért „csak” 79,72 méterrel nyert, jelzem, hogy még a döntő előtt is edzett, mivel az olimpiára készül.”

Kővágó nem kockáztatott

Pars a magyar küldöttség harmadik érmét szerezte. Előtte, szintén szombaton Kővágó Zoltán, az athéni olimpia ezüstérmese a diszkoszvetés fináléjában a hatodik, azaz utolsó kísérletére dobta a legjobbját, 66,42 métert, és ezzel a dobogó harmadik fokára állhatott fel. Győzött a német Robert Harting 68,30-cal, a második az észt Gerd Kanter lett 66,53-mal. Kővágó élete legjobb Eb-eredményét érte el, korábban ugyanis még soha nem állhatott dobogóra. „Az időjárás határozta meg a versenyt – mondta az MTI-nek Kővágó. – Az eső miatt nagyon csúszott a dobókör és a diszkosz is. Elsőre, gondoltam, beletrafálok, hátha összejön egy jó dobás, ez sikerült is. Aztán elállt az eső, normalizálódtak a körülmények, de a kör továbbra is nagyon csúszott, féltem a sérüléstől. A végére próbáltam még beleerősíteni, végül csak néhány centin múlott az ezüst.” A Honvéd dobója – aki a világranglistán az ötödik volt az Eb előtt, 68,21 méterrel, az előtte állók közül a kétszeres olimpiai bajnok litván Virgilijus Alekna és a címvédő lengyel Piotr Malachowski nem jött el Helsinkibe – hozzátette, kiegyensúlyozott, jó formában érzi magát, így az év második felében is tudja hozni majd az eredményeket: „Az olimpián nagyjából ugyanez a mezőny lesz, mint itt, az időjárás ott is befolyásolhatja a versenyt. Én szeretnék a mostaninál nagyobbat dobni, de nem tudom, mennyi kellhet a dobogóhoz.” A magyar diszkoszvetés erejét jelzi, hogy két éve Barcelonában – az ezúttal távol maradó – Fazekas Róbert szerzett bronzérmet.

Minden idők legfiatalabb magyar Eb-érmese

Egy nappal korábban minden idők legfiatalabb magyar éremszerzőjét ünnepelhette a piros-fehér-zöld küldöttség a szabadtéri atlétikai Európa-bajnokságok történetében: Deák Nagy Marcell 20 évesen szerzett ezüstérmet 400 méteres síkfutásban. A junior világbajnoki ezüstérmes, Universiade-győztes Deák Nagy Marcell a döntőben a hármas pályán futva hozta az Eb-n mutatott formáját, rendkívül egyenletes iramban haladt, az első kanyarban még nem is volt az élbolyban. A harmadik 100 méter után azonban már az elsők között fordult a célegyenesbe, az utolsó 80 méternél pedig látszott, hogy biztosan dobogós lesz. A cseh Pavel Maslákot nem tudta befogni, de őt sem tudták megszorítani a többiek, 45.52 mp-es idei legjobbjával másodikként ért célba. äNagyon elfáradtam, kellett tíz perc, hogy magamhoz térjek” – nyilatkozta Deák Nagy Marcell, aki a finálé legfiatalabb futója volt. – Az első 200 méteren a cseh fiú belekezdett, tőle tartottam egyedül, de én tartottam magam a saját ritmusomhoz. A végén éreztem, hogy a többieket megverem. De előzetesen nem gondoltam arra, hogy dobogóra állhatok az Eb-n.” A legfiatalabb Eb-érmes titulus eddig Zsivótzky Gyulát illette, ő 1958-ban 21 évesen és 25 naposan állhatott fel a dobogó harmadik fokára kalapácsvetésben. Deák Nagy Marcell 20 évesen és 153 naposan nyert ezüstérmet. Korábban 400 méteren mindössze egyszer sikerült magyar futónak dobogóra kerülnie, 1954-ben Adamik Zoltán harmadik lett ezen a távon.