A női labdarúgástól a román–magyarig

Az Insomnia Kávéházban megrendezett előadásokon ugyanis a soron következő román–magyar mérkőzésről, a sportfotózásról, a futballstílusokról és a női labdarúgásról is értekeztek a meghívottak.

A legaktuálisabb téma természetesen a Románia–Magyarország világbajnoki selejtezőmérkőzés, hiszen már csak két hét van hátra a továbbjutás szempontjából is kulcsfontosságú találkozóig. A \"Közeleg a meccs\" című szombati beszélgetés meghívottjai Hegedűs Henrik blogger, újságíró, a Népsport főszerkesztője és Péter László szociológus volt, a házigazda szerepét pedig lapunk munkatársa, Boros Miklós töltötte be.

\"Meg lehet nyerni\"

Péter László kifejtette: a találkozónak a sportszakmai tétjén túl sporttörténelmi, társadalmi jelentősége is van, hiszen két nemzeti közösséget képviselő együttesek játszanak egymás ellen, nem pusztán két államot képviselő csapat mérkőzéséről van szó, a meccs az identitás, a kollektív tudat kérdéskörét is érinti a szociológus szerint. Hozzáfűzte, a magyar–román sportrivalizálás nem egyedülálló, a holland–német vagy az angol–argentin versengés is ehhez fogható. Péter László szerint az emberi tényező sokkal nagyobb szerepet játszik majd a szokásosnál a mérkőzés végkimenetelét illetően, a jobb mentális állapot döntő lehet.

Hegedűs Henrik a fentieknek némileg ellentmondva úgy nyilatkozott: Budapestről nézve a dolgot mellékes, hogy az aktuális ellenfél éppen Románia, ugyanis nem tapasztalta a környezetében, hogy annyira erős hazafias érzéseket váltott volna ki a mérkőzés. \"Az embereket jobban érdekli a sportszakmai része a találkozónak, ha nem nyerünk, nem lesz meg a pótselejtező\" – magyarázta.

Hozzáfűzte: arra kíváncsi, hogy milyen hozzáállással lép pályára a magyar válogatott, a három pontért szállnak harcba, vagy inkább döntetlenért utaznak Bukarestbe. \"Ezt a mérkőzést meg lehet nyerni, abszolút verhetőek a románok\" – latolgatta az esélyeket a kiváló taktikai elemzéseiről ismert blogger. Ugyanakkor felhívta arra is a hallgatóság figyelmét, hogy a sikerhez a csapat valamennyi tagjának önmagához képest minimum 80-90 százalékos teljesítményt kell nyújtania.

Az egységes stílus a siker titka

Ezt megelőzően a kolozsvári és nemzetközi labdarúgás fejlődési irányairól is szó esett – Könczei Soma, a Dribli Erdélyi Gyerekfoci Klub alapítója volt Hegedűs Henrik beszélgetőpartnere. Az utánpótlásképzés mellett a különböző labdarúgóstílusokról folyt az eszmecsere. Hegedűs Henrik rövid prezentációjában a futballstílusok dominanciájának ciklikusságára mutatott rá. Kifejtette: a stílusok nem változnak, csak az eszközök, amelyekkel gyakorlatba ültetik azokat.

Szemléltetésként a legendás magyar Aranycsapat és a jelenlegi Barcelona játéka közt vont párhuzamot. A videó-bejátszásokon jól megfigyelhető volt, hogy szinte azonos módon szervezi meg letámadáson alapuló védekezését a két csapat. Zakariás és Busquets, Bozsik és Xavi, Buzánszky és Dani Alves megmozdulásai, a pályán betöltött szerepük kísértetiesen hasonlítanak egymásra.

Hegedűs Henrik ugyanakkor elmondta: a magyar labdarúgásnak a hetvenes évek óta nincs önálló stílusa. Példaként a holland és spanyol focit említette, ahol az ország futballstílusát a gyerekek már utánpótláskorban elsajátítják. Könczei Soma ezzel kapcsolatban megjegyezte, ahhoz, hogy az utánpótlásedzők egységes edzésmódszerekkel készítsék fel a legkisebbeket, központi irányításra, mintára van szükség, hogy folytonosság alakuljon ki a képzésben.

A futball feminin jövője

A Kolozsvári Magyar Napokon Csajok a focipályán címmel a női labdarúgás is terítékre került. Nagy-Méhész Tünde kolozsvári sportújságíró Csepelyi Adrienn újságíró, Népsport-bloggerrel, a Magyar Labdarúgó-szövetség nőifutball-bizottságának tagjával beszélgetett.

Magyarországon 4730 igazolt női labdarúgó játszik – ennél jóval többen futballoznának, de nincs rá lehetőségük. A nők jóval nagyobb erőfeszítést tesznek meg azért, hogy futballozhassanak – mutatott rá a férfi és női labdarúgás társadalmi elfogadottsága közti különbségre Csepelyi Adrienn. Hozzáfűzte: a női labdarúgás elfogadottsága tulajdonképpen leképezi a társadalom egészére vetítve a nők megbecsültségét, esélyegyenlőségét.

A szellemes, finom humorral fűszerezett írásai miatt is méltán népszerű Kötényblog szerzője hat érvet is felsorolt, hogy miért fontos a női labdarúgás. Mint kifejtette: az egyenjogúság és esélyegyenlőség mellett népegészségügyi okokból is fontos, hogy minél több nő játssza a világ legnépszerűbb játékát, hiszen egy felmérés szerint 70 százalékkal egészségesebbek azok a nők, akik legalább heti két alkalommal elmennek focizni. Hozzáfűzte, nem elhanyagolható a családra és a társadalomra kifejtett hatása sem a női labdarúgásnak: ötven százalékkal nagyobb az esélye annak, hogy a gyereküket is focizni viszik a szülők, ha az anya is játszott korábban.

Ezeken túl nyilvánvalóan gazdasági érvek is szólnak a női labdarúgás mellett, nem beszélve arról, hogy nemzetközi összehasonlításban jóval könnyebb felzárkóznia a világ élvonalához a magyar női focinak. Végül pedig a női labdarúgásban rejlő presztízs, országimázs-építés lehetőségét emelte ki Csepelyi Adrienn. Rövid prezentációja végén Sepp Blattert, a FIFA elnökét idézte: \"A futball jövője feminin\".