
Lehet, hogy a magyar akadémiák nem termelnek világsztárokat, de abban egészen biztosak lehetünk, hogy jó embereket nevelnek – állítja Kubatov Gábor. A Ferencvárosi Torna Club (FTC) elnökével a Magyarország csíkszeredai főkonzulátusán a napokban megnyílt Albert Flórián-emlékkiállítás alkalmával beszélgettünk.
2015. október 30., 15:252015. október 30., 15:25
– A bajnoki eredmények alapján a Ferencvárosi Torna Club, vagyis a Fradi szárnyal. Az elmúlt években viszont ez nem így volt. Mi történt, beérett a befektetett munka?
– Még senki nem fejtette meg az elmúlt száz évben a labdarúgásban, hogy a siker mihez köthető, nincs rá recept. Mindenki külön utat jár be. Ötödik éve vagyok a Ferencváros első szolgája, öt éve rakjuk a téglát téglára, a követ kőre. Sok stáción vagyunk túl, és valóban nagyon sok nehézséget éltünk át ebben az öt esztendőben, de még mindig nem értük el a célunkat. Azt, hogy évről évre nemzetközi kupaszereplők legyünk. A futballban viszont nincs lehetetlen.
– Emlékezetes, hogy a Fradi ultráival, a keménykedő szurkolókkal is ujjat húzva bevezették a beléptetőrendszert. Megérte?
– Legtöbb ötszázzal van kevesebb nézőnk, de még így is toronymagasan a Fradi meccseire jár a legtöbb néző. Tavaly 8500 volt az átlagnézőszámunk. Szerintem idén is meglesz ez a szám. Elvesztettünk háromezer ultrát, de megnyertünk 2500–3000 családos szurkolót, a szülők gyerekeikkel járnak ki a meccsekre. Nekik olyan hangulatot kellett teremteni a stadionban, ahol nincsenek káromkodások, nincs csúnya beszéd, nincs erőszak. Olyan környezet, ahol nincsenek olyan helyzetek, hogy a meccsen közbe kell lépjenek a biztonsági emberek. A mostani állapot közelebb van Európához.
– Egyébként mivel magyarázható, hogy még mindig kevesen járnak Magyarországon focimeccsekre?
– Mért adatra támaszkodva mondom a következőt: a rossz minőségű futball mindössze hétszázaléknyi embert tart távol a meccsektől, a magyar foci pedig egyre jobb, egyre jobb meccseket játszanak. A legfontosabb a stadionok biztonsága, sokan az aszszonyok és a gyerekek közül úgy gondolnak egy meccsre, hogy veszélyes kimenni oda. Amikor majd ezen a tévhiten túl leszünk – ez bele fog telni öt, de az is lehet, hogy tíz évbe –, akkor van remény arra, hogy a focistadionok megtelnek nézővel.
– Távolodjunk el egy kissé a Fraditól. Hogy látja a magyarországi fociakadémiák működését, munkáját?
– A Magyar Labdarúgó-szövetség egy nagyon fontos döntést hozott: pénzt ad azoknak a kluboknak, amelyek fiatal magyar focistákat játszatnak. Ennek következtében helyi tehetségek tűntek fel, ahogy nálunk is: Nagy Ádám néhány meccs után a magyar válogatott oszlopos, kihagyhatatlan tagja lett. Már olyan játékosok is kikerülnek a magyar fociakadémiákról, akik esetleg nemzetközileg is komoly játékosok lehetnek.
Lássuk be, hogy utolsó nagy világsztárunk Détári Lajos, és ő nem ma focizott. Azóta megéltünk sztárokat, de világsztárokat nem. Egy labdarúgót felnevelni amúgy nem két-három év, hanem egy évtized. Sok munkát kell beletenni. Lehet, hogy a magyar akadémiák nem adnak világsztárokat, de abban egészen biztosak lehetünk, hogy jó embereket nevelnek. Az akadémia olyan, mint egy iskola: a gyengébbet megtanítod segíteni. Ha a csapattársadnak nem megy, akkor neked ki kell segítened őt, és ha te vagy bajban, majd ő is kisegít téged.
Akárcsak az életben, megtanulod az akadémián azt, hogy érdemes sokat dolgoznod, alapoznod, futnod, hogy a meccsen majd ne legyél bajban. És azt is megtanulod, hogy tisztelned kell az ellenfeledet. Ha ebben a romlott értékrendű világban a gyerekek az akadémiákon ezekre lehetőséget kapnak, akkor a létesítmények már elérték a céljukat. És abban is biztos vagyok, hogy évente adnak egy-két tehetséges játékost is.
– Ha már a válogatott szóba került, kíváncsi vagyok a véleményére a magyar–norvég labdarúgó-Európa-bajnoki pótselejtezővel kapcsolatban.
– Tovább kell jutni. A norvégokon túl kell hajtani, nem esélytelen a magyar válogatott. Nagyon hiszek a szövetségi kapitányban, és hiszek a fiúkban, hogy meg tudják tenni azt, amit a magyar férfiaknak meg kell tenniük.
2028-ig elhalasztják négy stadion állami költségvetésből történő, 2024-ben jóváhagyott finanszírozását – jelentette be Cseke Attila ügyvivő fejlesztési miniszter.
Az Újpest vendégeként kezdi az új idényt a címvédő Gyergyói HK a jégkorong Erste Liga alapszakaszában, szeptember 18-án.
A világbajnoki címvédő Lando Norris, a McLaren brit versenyzője nyerte a 41. Forma-1-es Magyar Nagydíjat vasárnap a Hungaroringen.
A Kolozsváron junior Európa-bajnokságot nyert magyar kézilabdázók mentálisan is erősek, ami nagyon fontos a sportban – jelentette ki a Krónikának Ilyés Ferenc, a Magyar Kézilabda Szövetség székelyudvarhelyi származású elnöke.
Sótonyi László, a magyar férfi junior kézilabda-válogatott szövetségi edzője szerint az volt a siker kulcsa az Európa-bajnokság döntőjében, hogy tanítványai mentálisan összezavarták a svédeket, akik nem tudták a saját játékukat játszani.
Az Európa-bajnok spanyol válogatott hosszabbításban 1-0-ra legyőzte a címvédő argentin csapatot vasárnap az észak-amerikai labdarúgó-világbajnokság New York-i döntőjében, így története során másodszor lett aranyérmes.
Hosszabbítás után a tizennégy gólig jutó Gazsó Péter vezérletével 34-32-re legyőzte a magyar férfi kézilabda junior válogatott Svédországot a kolozsvári U-20-as Európa-bajnokságon a vasárnap esti döntőben, így aranyéremmel térhet haza a torn&a
Az angol válogatott végzett a harmadik helyen az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban rendezett labdarúgó-világbajnokságon, miután szombaton Miamiban 6-4-re legyőzte a francia csapatot.
A magyar férfi junior kézilabda-válogatott 31-24-re legyőzte Szlovéniát az erdélyi korosztályos Európa-bajnokság pénteki kolozsvári elődöntőjében. A magyar csapat vasárnap a svédekkel döntőzik.
Bejutott a négy közé Magyarország férfi junior kézilabda-válogatottja az Erdélyben zajló Európa-bajnokságon, miután a negyeddöntőben csütörtök este legyőzte a német csapatot.
szóljon hozzá!