
Elvetette a TVR vezetőtanácsa Stelian Tănase ideiglenesen kinevezett elnök munkaidő- és bércsökkentésről szóló tervezetét, helyette a külső munkatársaktól válnának meg. Az alkalmazottak kedden japánsztrájkba kezdtek, a tegnapi vezetőtanácsi ülés alatt pedig az udvaron gyülekeztek.
2014. május 28., 19:452014. május 28., 19:45
2014. május 29., 12:412014. május 29., 12:41
Elnapolta a döntéshozást a román közszolgálati televízió vezetőtanácsa, amelynek szerdai ülése napirendjén szerepelt az alkalmazottak munkaidejének és bérének csökkentéséről szóló tervezet. A javaslat értelmében a tévétársaság több mint két és félezer alkalmazottjának munkaidejét nyolcról hat órára csökkentenék, a fizetéseket pedig mintegy 20 százalékkal faragnák le.
A hírre a TVR szakszervezetének kezdeményezésére számos alkalmazott japánsztrájkba kezdett kedden, több műsorvezető az adás ideje alatt is fehér karszalagot viselt.
Szerdán 11.30-kor, a vezetőtanácsi ülés kezdetekor mintegy 200, fehér karszalagos alkalmazott gyűlt össze a bukaresti intézmény udvarán, tiltakozva a határozat elfogadása ellen, a sztrájkolók Stelian Tănase ideiglenesen kinevezett igazgató menesztését követelték, egy plakáton pedig olyanok képmását hordozták körbe, akiket a tévé nehéz anyagi helyzetéért felelősnek tartanak, mint Claudiu Săftoiu volt elnök-vezérigazgató vagy Cristian Zgabercea gyártásvezető.
Eltántorították Tănasét
Debreczeni Hajnal, a vezetőtanács RMDSZ által delegált tagja a szerdai ülés után lapunknak elmondta: Stelian Tănase javaslata volt a bér- és munkaidő-csökkentés, ám a testület többi tagja ezzel nem értett egyet, és az ideiglenes elnököt is sikerült meggyőzni arról, hogy más megoldás után kell nézni.
„Jövő hét elején a vezetőtanács néhány tagja informális bizottságként összeül a gazdasági osztály képviselőivel, és megvizsgáljuk annak lehetőségét, hogyan lehetne a külső munkatársakat kiiktatni úgy, hogy a munkakönyves alkalmazottak ne sérüljenek. A befektetési részt is átvizsgáljuk, megnézzük, hogyan lehetne átcsoportosítani bizonyos forrásokat” – fogalmazott Debreczeni Hajnal.
Dragoş Bocanaciu, a szakszervezet elnöke is azon az állásponton van egyébként, hogy a társaság indokolatlanul nagy összegeket dob ki az ablakon külső munkatársak kifizetésére, külső műsorok gyártására, holott a TVR elég alkalmazottal rendelkezik ahhoz, hogy jó szervezés mellett saját műsorokkal töltse ki a műsorrácsot. Debreczeni szerint a szakszervezetiseknek általában „homlokegyenest” ellenkező a véleménye, mint a vezetőtanácsnak, de ebben az esetben erkölcsileg sem megengedhető, hogy az alkalmazottak béréhez nyúljanak.
Stelian Tănasénak egyébként nem ez az első meredek ötlete a TVR „megreformálásával” kapcsolatban: március végén azzal az ötlettel rukkolt elő, hogy a közszolgálati tévét a brit közszolgálati műsorszolgáltató, a BBC mintájára kellene megreformálni, ami azt is jelenti, hogy összevonnák a közszolgálati rádióval.
Debreczenitől megtudtuk, az ülésen erről szó sem esett, és egyébként is csak „szép álomként” lehet értelmezni ezt a tervet, „a TVR nagyon messze áll attól, hogy úgy működjék, mint a BBC”.
A szakember egyébként elmondta: a nyári időszakban szellősebb műsorrácsot szoktak összeállítani, a szabadságolások miatt több az ismétlés, de arra kérte a kollégáit, hogy a magyar szerkesztőségek költségvetése esetében ne az általános sablont alkalmazzák, vegyék figyelembe, hogy kevesebb munkatárssal dolgoznak, ugyanakkor nyáron is számos kulturális esemény van, amiről tudósítani kell a magyar nézőket.
A magyarok is sztrájkolnak
Pap Csongor, a TVR bukaresti magyar adásának szakszervezeti képviselője lapunknak elmondta: a magyar szerkesztőség is részt vesz a japánsztrájkban, szerdán pedig az udvaron tartott megmozduláson is képviseltették magukat.
Pap is egyetértett Dragoş Bocanaciuval a bedolgozók ügyében. Kérdésünkre a szakember elmondta, a magyar szerkesztőség is foglalkoztat időnként külsősöket, de csak olyankor, amikor a kiszállás drágább lenne, mint a bedolgozó, és ezek rendszerint csak rövid híranyagok. „A magyar szerkesztőségben ezek a kiadások egyébként is elhanyagolhatóan kicsik, egyes külső gyártású román műsorokért viszont több tízezer eurót fizet ki a tévétársaság, holott lenne elég belső munkatárs ezek elkészítésére” – mutatott rá Pap Csongor.
A szakember szerint egy európai fővárosban a mostani átlag kétezer lejes fizetésből is nehéz kijönni, tekintve, hogy egy lakás bérleti díja 250 eurónál kezdődik. „Az igazgatótanács tagjai a maguk 7–8 ezer lejes fizetésükkel könnyedén eldönthetik, hogy a mi béreink tovább csökkenjenek, de ez a tévé hatalmas adósságát tekintve tíz év alatt sem oldana meg semmit” – magyarázta Pap még a szerdai ülés vége előtt. A szakszervezeti képviselő hozzátette, Európai viszonylatban Romániában a legalacsonyabb a tévéilleték, mindössze 4 lej, amit már 2006 óta nem emeltek, holott szükséges lenne.
Dragoş Bocanaciu, a szindikátus vezetője egyébként a döntés elhalasztását követően éles hangon bírálta az elnököt és a tervezetet. „A TVR vezetői már öt éve nem képesek egyébre, mint csökkenteni a fizetéseket. Nagyon egyszerűen lehetsz a köztévé elnöke: nem kell mást tenned, mint embereket kirúgni, ahogy azt Claudiu Săftoiu tette, vagy levágni a fizetéseket, ahogy a mostani vezetés tervezi” – nyilatkozta felháborodva a Mediafax hírügynökségnek Bocanaciu.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
szóljon hozzá!