
Az ismeretlenség, az anyagi és emberi források szűkössége a független színházak, művészeti központok legnagyobb gondja, ugyanakkor megvan az az előnyük, hogy tényleg csak olyan – zömében releváns társadalmi kérdéseket felvető – témákat dolgozzanak fel, amelyek valóban érdeklik őket – hangzott el többek közt vasárnap este az Intro: Független kulturális terek menedzsmentje című kolozsvári kerekasztal-beszélgetésen.
2014. október 13., 16:562014. október 13., 16:56
A rendezvényre a Vároterem Projekt független társulat új otthonában, az Árpád (Traian) utca 40–42 alatt lévő ZUG.zone-ban – pontosabban annak udvarán – került sor, amelyet a hétvégén nyitottak meg a nagyközönségnek. A moderálási feladatot az Ecsetgyár vezetői látták el, rajtuk kívül a szintén független művészetnek teret adó Reactor művésztelep képviselői is részt vettek az eseményen.
Corina Bucea az Ecsetgyár kulturális menedzserének rövid felvezetőjét követően Imecs-Magdó Levente, a Vároterem Projekt vezetője elmondta: a hétvégén megnyitott új otthonukat, nyitott térként képzelték el, amely teret biztosít a különböző kezdeményezéseknek, programoknak.
A „független kultúrzónaként” meghatározott, eddig üresen álló ipari épületben lévő új székház a házigazda társulat előadásain kívül a tervek szerint meghívott produkciókat is befogad, teret biztosít új kezdeményezéseknek, színházi, zenei, filmes programok megvalósulásának.
A Reactort képviselő Oana Mardare arról értekezett, hogy ők is nemrég, idén márciusban indultak el és szintén a saját hely igénye motiválta őket. Kifejtette meglehetősen szokatlan még a kolozsvári közönségnek, hogy a hivatásos intézményeken kívül is létezhet művészet, rá kell szoktatni az embereket az alternatív kultúra fogyasztására.
„Sokan nem értenek: kik vagytok, mit csináltok, ki ad rá pénzt?” – sorolta a leggyakrabban előforduló kérdéseket. Úgy vélte, a város vitalitásának tesznek jót a független művészi kezdeményezések. Ugyanakkor arról is beszélt, hogy a helyet fenntartani meglehetősen nehéz, az önálló menedzsment kevésbé szórakoztató, mint maga a művészeti tevékenység.
Kelemen Kinga, az Ecsetgyárban tevékenykedő, kortárs tánccal kapcsolatos műhelyeket, előadásokat, eseményeket szervező GroundFloor Group Egyesület vezetője elmondta: az ecsetgyári művésztelep megnyitása előtt is volt alternatív művészeti tevékenység Kolozsváron, azonban jóval kevésbé volt látható, akkoriban lényegesen nehezebb dolguk volt, hiszen minden alkalommal helyet kellett keresni a különböző rendezvényeknek.
Mint részletezte: kezdetben öt különböző civil szervezet lakta be az Ecsetgyárat, mára viszont már csak a GroundFloor és a Collectiv A maradt meg közülük, ugyanakkor a BBTE egyik mesterképzőjének is helyt adnak.
Corina Bucea felvetésére, hogy mit jelent a független kulturális tér, Kelemen Kinga úgy válaszolt: a függetlenség a fizetési papírtól való függetlenséget jelenti. Hozzáfűzte: a kreatív energiát nem a fizetés adja, noha könnyebb persze úgy lelkesedni, ha előtte sikerült egy projektre pályázati pénzt nyerni.
A beszélgetésen ugyanakkor elhangozott: függetlennek lenni személyzethiányt is jelent, több munkát, nagyobb energiabefektetést igényel. Corina Bucea kifejtette: esetükben a „segíts magadon neoliberális elv” működik. Mint részletezte, olyan kérdésekre kell választ találniuk, hogy hogyan teremtenek egzisztenciát tevékenységükből, hogyan tartsák meg a művészek kezdeti lelkesedését.
A beszélgetés résztvevői szintén a gondok közé sorolták, hogy nem elég „láthatóak” az általuk szervezett előadások, vagy más rendezvények ugyanis egyszerűen se pénzük nincs hirdetése, se emberük nincs a kulturális események népszerűsítésére. Előfordul, hogy egy-egy előadásra csak a barátaik és azok ismerősei mennek el.
Imecs-Magdó Levente ugyanakkor pozitív példaként említette a budapesti Pintér Béla és Társulata sikereit, akiknek valamennyi előadása telt házas. Kelemen Kinga pedig úgy vélekedett, a kolozsvári független társulatoknak közös projekteket kellene indítaniuk, hiszen nem konkurensei egymásnak.
Kolozsváron mutatják be Maksay Ágnes Jókai Erdélyben című dokumentumfilmjét – közölte a szervező Magyarország kolozsvári főkonzulátusa. Az alkotást további, más helyszíneken is láthatja a közönség.
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
szóljon hozzá!