Rómeó és Júlia „Apáczai” módra. A William Shakespeare drámája nyomán készült musical magával ragadta a nagyérdeműt
Fotó: Facebook
Hidegrázás, libabőr és taps az első öt percben – ezek akár egy jó előadás ismérvei is lehetnének, ugyanis az új apáczais szuperprodukció péntek esti bemutatója ezt váltotta ki a közönségből. A kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum vegyeskara és az Osrick Egyesület a kétezres évek musical-játszásának egyik legikonikusabb darabját, Gérard Presgurvic Rómeó és Júlia című örökérvényű musicaljét állította színpadra a kincses városi magyar operában.
2019. július 13., 16:582019. július 13., 16:58
2019. július 13., 17:372019. július 13., 17:37
A zsúfolásig telt teremben szülők, nagyszülők, barátok, „színészkollégák”, és olyan osztálytársak ültek, akik – elmondásuk szerint – eddig minden apáczais darabot megkönnyeztek. Ugyanis a vegyeskar már több nagysikerű produkciót – Dzsungel könyve, Mozart! – tud maga mögött, és
Lovassy Cseh Tamás, az előadás rendezője a Krónika érdeklődésére elmondta, az apáczais projektek esetében nem igazán tud az ember elbukni, ráhibázni, hiszen közismert zenés darabokról van szó, amelyeket diákok játszanak. „Azt szoktam mondani, hogy ezt már csak azzal lehetne fokozni és úgy lenne még biztosabb a siker, ha kiskacsákat és kiskutyákat vinnék fel a színpadra. Viszont a bukás lehetőségének kizárása nagy csapdahelyzet is, hiszen az ember könnyen elkényelmesedhet, ezért a munka során folyamatosan arra törekszünk, hogy még véletlenül se legyen semmilyen felmerülő kérdésre, vagy problémára az a válasz, hogy diákokra való tekintettel megengedhető a baki, illetve a profizmus hiánya” – részletezte a rendező. Hozzátette,
„Úgy gondolom, hogy a bemutatón ezt sikerült ismételten meglépni, és nem egy egyszerű diákszínjátszó csapat, hanem profi emberek közös munkájának eredményeként jött létre a produkció. Mindaz, amit szeptemberben elgondoltunk és megálmodtunk, tulajdonképpen pénteken született meg teljes egészében. Elképesztő, hogy szinte hibátlan volt, és nagyon magas szakmai színvonalú” – mutatott rá Lovassy.
Kifejtette, a Shakespeare által feltett lényegi, az emberi kapcsolatokat meghatározó kérdések valamilyen formában jelen vannak a szereplők mindennapjaiban.
– mondta a rendező. Hozzátette, a zenei anyag lényegesen nehezebb volt a tavaly bemutatott Mozart! musicalhez képest, a koreográfiák sokkal dinamikusabbak voltak, sokkal több erőlétet, figyelmet, pontosságot kívántak, illetve nagyobb díszlettel is dolgoztak, mint a Mozart!-ban.
A Rómeó és Júlia szereplőválogatásánál bárki számára lehetővé tették a részvételt, így különböző generációk – gimnazisták, egyetemisták és már egyetemet elvégzettek – alkották a színes, nyitott és elhivatott csapatot. „Nyilván borzasztó nagy élmény ennyi ember előtt, ekkora történetet megmutatni, és érezni azt, hogy 700-800 ember egyszerre lesz szerelmes a teremben. Ez nagyon feltölti a szereplőket, és a legfontosabb, hogy megtapasztalják, milyen szabadon létezni, mindenféle kontroll nélkül” – hangsúlyozta Lovassy. Hozzátette, bár a próbák során kialakul a játékszabály és a történet kerete, a színpadon végtelen szabadságot tapasztalnak meg az alkotók. Szerinte hetekre, hónapokra, évekre, és ha jól dolgoznak, akkor talán egész életükben lesz viszonyítási pontjuk arra vonatkozóan, hogy mit jelent szabadon létezni – és ez nagyon fontos.
Az előadás alkotói: Lovassy Cseh Tamás (elcsété) – rendező; Szabadi Ildikó – zenei vezető; Gábor Zsófia – díszlet- és jelmeztervező; Jakab Melinda – koreográfus; Kiss Tünde – dramaturg.
A produkciót vasárnap 18 órától ismét megtekinthetik az érdeklődők a Kolozsvári Magyar Opera nagytermében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!