
Vetró András szobrász, grafikus egyéni tárlatát nyitották meg hétvégén a csíkszeredai Székelyföld Galériában. Fekete Vince költő szerint a kézdivásárhelyi alkotót „a létbe vetettség kiszolgáltatottsága” foglalkoztatja.
2014. november 02., 19:182014. november 02., 19:18
„Utoljára 2011-ben nyitottam meg egy Vetró munkáiból szervezett kiállítást, amelyen az egyik fontos sorozat Egyed Péter poémájára készült, és az orosz tengeralattjáró, a Kurszk 2000-ben történt katasztrófáját feldolgozó munkák alkották. Huszonhárom tragikus sorsú tengerészt láttunk magunk előtt, és egyben a számvetést, a sorssal való szembenézés embert mérő, férfit, gerincet próbáló szembesülését az élet kényszerű végével, a (saját) halállal” – emelte ki Fekete Vince megnyitóbeszédében.
Hozzátette: Vetró más hőseinek mindig valamin át vagy valamiből ki kellene törniük. Úgy vélte, hogy ezek az alkotások azt sugallják: a költészet, a művészet képes kilendíteni, kiemelni „minket” a bezártságból.
„Vetró András egyik grafikáján önmagát egy falovon vágtatva ábrázolta a szobrászkalapács sugarában, az eddig elkészült köztéri szobrainak stilizált változataival (Önarckép falóval). Ezzel mintegy a művészi játékosságot, a játékra való fogékonyságát is hangsúlyozza, de azt is sugallja egyúttal, hogy – mint mindannyian ezen a földön – egy fenti (vagy talán lenti?) valakinek/valakiknek vagyunk a kiszolgáltatottjai...” – fogalmazott Fekete Vince
Vetró András bevallotta, mindig izgatottan jön Csíkba, hiszen itt élt egyik mentora, Nagy Imre festőművész, illetve itt találkozhat sok barátjával, művésztársával, akikkel táborokban sokszor együtt alkotnak, ösztönözve egymást. Hozzátette, őt is Márton Árpád kollégája vallomása ihlette, miszerint egy alkotónak mindig kicsi cetlikkel kell megtöltenie a zsebét. Ha a múzsa homlokon csókolja, így gyorsan vázlatokat tud készíteni, ezeket a műteremben látható helyre teszi, emlékeztetvén magát, hogy mi a következő feladata.
„Én is ezt tettem, és egy idő után észrevettem, hogy maguk a vázlatok bővíthetők, kiteljesíthetők, ilyen grafikáim láthatók a jelenlegi tárlaton” – összegzett. A kiállítás két hónapig lesz megtekinthető Csíkszeredában.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
szóljon hozzá!