Vetró András szobrász, grafikus egyéni tárlatát nyitották meg hétvégén a csíkszeredai Székelyföld Galériában. Fekete Vince költő szerint a kézdivásárhelyi alkotót „a létbe vetettség kiszolgáltatottsága” foglalkoztatja.
2014. november 02., 19:182014. november 02., 19:18
„Utoljára 2011-ben nyitottam meg egy Vetró munkáiból szervezett kiállítást, amelyen az egyik fontos sorozat Egyed Péter poémájára készült, és az orosz tengeralattjáró, a Kurszk 2000-ben történt katasztrófáját feldolgozó munkák alkották. Huszonhárom tragikus sorsú tengerészt láttunk magunk előtt, és egyben a számvetést, a sorssal való szembenézés embert mérő, férfit, gerincet próbáló szembesülését az élet kényszerű végével, a (saját) halállal” – emelte ki Fekete Vince megnyitóbeszédében.
Hozzátette: Vetró más hőseinek mindig valamin át vagy valamiből ki kellene törniük. Úgy vélte, hogy ezek az alkotások azt sugallják: a költészet, a művészet képes kilendíteni, kiemelni „minket” a bezártságból.
„Vetró András egyik grafikáján önmagát egy falovon vágtatva ábrázolta a szobrászkalapács sugarában, az eddig elkészült köztéri szobrainak stilizált változataival (Önarckép falóval). Ezzel mintegy a művészi játékosságot, a játékra való fogékonyságát is hangsúlyozza, de azt is sugallja egyúttal, hogy – mint mindannyian ezen a földön – egy fenti (vagy talán lenti?) valakinek/valakiknek vagyunk a kiszolgáltatottjai...” – fogalmazott Fekete Vince
Vetró András bevallotta, mindig izgatottan jön Csíkba, hiszen itt élt egyik mentora, Nagy Imre festőművész, illetve itt találkozhat sok barátjával, művésztársával, akikkel táborokban sokszor együtt alkotnak, ösztönözve egymást. Hozzátette, őt is Márton Árpád kollégája vallomása ihlette, miszerint egy alkotónak mindig kicsi cetlikkel kell megtöltenie a zsebét. Ha a múzsa homlokon csókolja, így gyorsan vázlatokat tud készíteni, ezeket a műteremben látható helyre teszi, emlékeztetvén magát, hogy mi a következő feladata.
„Én is ezt tettem, és egy idő után észrevettem, hogy maguk a vázlatok bővíthetők, kiteljesíthetők, ilyen grafikáim láthatók a jelenlegi tárlaton” – összegzett. A kiállítás két hónapig lesz megtekinthető Csíkszeredában.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Megsérült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház egyik színésznője a teátrum vasárnap esti próbáján. A színésznő könnyebb sérüléseket szenvedett, a próbákat felfüggesztették.
Hat történelmi felekezet templomai lesznek nyitva szeptember 13-án Nagyszebenben a kilenc napig tartó Ars SACRA egyházművészeti fesztivál első napján.
szóljon hozzá!