Az 1848–49-es szabadságharchoz kötődő énekek, régi Bartók-gyűjtésből tanult dalok és világháborúkhoz, a huszársághoz köthető énekek is szerepelnek az Ezer esztendeje című, nemrég megjelent hanglemezen. A CD egyben Antal Tibor népdalénekes és a Heveder zenekar első közös kiadványa is, kevésbé ismert bakanóták is szerepelnek rajta.
2015. január 09., 10:082015. január 09., 10:08
A gyimesi Antal Tibor népdalénekes és a Heveder zenekar első közös, Ezer esztendeje című, nemrég megjelent hanglemezén az 1848–49-es szabadságharchoz kötődő nóták, az első és második világháborúhoz kapcsolódó katonadalok és huszárnóták hallhatók.
„Két-három évvel ezelőtt egy beszélgetés alkalmával vetettem fel Molnár Szabolcsnak, hogy jó lenne kiadni egy katonadalos CD-t, amelyen a nótákat zenekar kíséri. Időközben megismerkedtem a Trianon-kutató Intézet Közhasznú Alapítvány tagjaival, akiknek meséltem a tervemről, és egyik támogatójuk, Tankó Károly – aki gyimesi felmenőkkel rendelkezik – vállalta, hogy támogatja a CD kiadását” – elevenítette fel a hanglemez megszületésének előzményeit Antal Tibor népdalénekes.
A CD első körben az intézet által félévente kiadott Trianoni Szemle folyóirat mellékleteként jelent meg, majd később piacra is került. A fiatal gyimesi népdalénekesnek néhány évvel ezelőtt jelent meg a Gyimesbükkbe beszaladt a gyorsvonat című lemeze, amely a Gyimesekben ismert katonadalokat tartalmazza, és amelyen Tímár Viktor kíséri furulyán és hegedűn.
„Az Ezer esztendeje című CD-n csoportosítani próbáltuk a dalokat. Vannak az 1848–49-es szabadságharchoz kötődő énekek, régi Bartók-gyűjtésből tanult dalok, és világháborúkhoz, a huszársághoz köthető énekek. Találtunk egy nagyon jó siklódi gyűjtést, és abból is válogattunk dalokat, így állt össze egy hanglemezrevaló” – mesélte Molnár Szabolcs, a Heveder zenekar tagja, aki szerint a zenekar számára is újdonságot jelentett a közös munka. „Igényes, jó minőségi hanglemez. Olyan dallamok vannak rajta, amelyek hitelesen tükrözik ezt a világot. Erdély katonazenéjének a CD-je” – fogalmazott a fiatal zenész.
Antal Tibornak mondhatni személyes kötődése van a CD-n megtalálható egyik nótához. „Az én nagyapám három gyermeket hagyott itthon, egészen a Somogy megyei (Magyarország) Nemesdéd faluig tartotta bajtársaival a frontot, és ott esett el huszonnégy évesen. Édesapám, aki túl kicsi volt és nem ismerhette az apját, féltve őrizte a halálesetet tanúsító igazolást. A nővérem 1990-ben felkereste Nemesdédet, megtalálták a sírt, amelyen akkor csak annyi állt: Aki a hazáért halt meg. Mára már a neve is felkerült a sírkőre, emlékművet állított neki a falucska. Véletlenül a siklódi gyűjtésben akadtam rá arra a dallamra, hogy Ha meghalok a hazáért, ki fog engem megsiratni, és ez a dal mindig őt juttatja eszébe” – elevenítette fel meghatódva nagyapja emlékét Antal Tibor.
A hanglemezen vannak közismert katonadalok, de megtalálhatók a nagyközönség számára kevésbé ismert nóták is rajta. Ma, amikor már megszűnt a sorkatonaság intézménye, és a katonadalok egyre ritkábban csendülnek fel, a CD hiánypótlónak is számít. „Nagy hagyománya volt falvakon a katonabúcsúztatóknak, de mivel már nem viszik katonának a legényeket, lassan egy olyan generáció nő fel, amely nem ismeri ezeket az énekeket. Fontosnak tartjuk, hogy ezt az értéket megőrizzük” – hangsúlyozta Antal Tibor és Molnár Szabolcs.
„Antal Tibor és a Heveder zenekar szép huszáros sorba rendezte legszebb katonadalainkat. Győzelme legyen, hogy még sok ezer évig szívből dalolja őket ükunokák, szépunokák hada úgy, ahogy érdemli, szorosan egymásba kapaszkodva” – írja a hanglemez méltatásában Berecz András Kossuth-díjas énekes, mesemondó, folklórkutató.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!