Fotó: A szerző felvétele
2010. november 19., 09:252010. november 19., 09:25
Darkó László neve mára szinte teljesen feledésbe merült, pedig kiváló festőművész volt, ezenkívül részt vett a kolozsvári Szent Mihály-templom helyreállításakor előbukkant falfestménytöredékek feltárásában és megőrzésében, a szatmárnémeti székesegyház belsejének helyreállításában és a nagyváradi püspöki palota kápolnájának restaurálásában is. Csupán a véletlennek tudható be, hogy a tordai születésű festőművészről halála után 40 évvel még vannak információink.
A most kiadott monográfia szerzője, Kovács Árpád elmondta: maga is kételkedett Darkó képzőművészeti munkásságának nagyságában, középszerűnek hitte egészen addig, amíg 2009 tavaszán Murádin Jenő művészettörténész felkérésére hozzá nem kezdett a hagyaték felkutatásához. Darkó nemcsak kimagasló tanulmányairól volt híres – 24 évesen doktorált művészettörténetből – hanem festőművészi munkássága is éppoly jelentős, mint életművének többi része. Nagy valószínűséggel azért merült feledésbe, mert korai halálát megelőzően a művész elvált feleségétől, egyetlen fiuk, István is nagyon fiatalon, 28 évesen elhunyt, így nem maradt, aki gondozza hagyatékát.
Kovács Árpád – a Gloria Könyvkiadó gondozásában megjelent kötete – ezt a hiányosságot igyekszik pótolni. A színes reprodukciókkal ellátott könyv szerzője szerda esti könyvbemutatóján rávilágított Darkó sokoldalú tevékenységére is. Festői pályájának kezdeti, tordai korszaka neoklasszicista jegyeket hordoz, amelyet impresszionista időszak követ, később alkotásai a szintézisre és belső rendre törekvő hajlamról tanúskodnak, amelyet dániai útjai során mélyített el. „Vizsgálódásaim során fokozatosan ismertem meg Darkó életét. Folyamatosan képezte magát, és mindhárom tevékenységét nagy intenzitással művelte” – összegzett a művészettörténész.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Látogatottsági adatok