„Úgy gondolom, hogy Miklóssy Gábor az erdélyi, romániai művészet egyik legnagyobb szabású művésze, hiszen hatalmas életműve van, rengeteget dolgozott, számtalan díjat nyert” – méltatta Székely Sebestyén György művészettörténész, a kolozsvári Quadro Galéria vezetője a nagyváradi születésű képzőművész munkásságát az Ujjgyakorlatok című kiállítás megnyitóján.
2014. december 09., 19:252014. december 09., 19:25
A Quadro Galéria igazgatója, a tárlat kurátora a Krónikának elmondta: a kiállítás Miklóssy Gábor (1912–1998) ujjgyakorlatait mutatja be. Ezt a kifejezést maga Miklóssy Gábor találta ki, utalva arra az alkotási és gondolkodási módra, amely a zenében működik, ezt alkalmazta ő a festészetben is.
Székely Sebestyén György emlékeztetett: Miklóssy zenész is volt, fiatalkorában zenét tanult Budapesten, és hegedűsként is fellépett. Gyermekparalízise miatt azonban nem tartotta magát alkalmasnak arra, hogy előadóművész legyen, ezért később csak a festészettel foglalkozott. Írásaiban folyamatosan értekezett a színek és a hangok megfeleléséről, olyan festészeti kompozíciós módszerről, ami megfelel a zenei kompozíciónak.
„Egy egész korszak ellentmondásai nyilvánultak meg látványosan munkáiban. A két világháború közti időszak magyar festészetének romantizmusa, a Munkácsy-féle vonulat, később pedig az ötvenes években az ideológiai beállítottságú festészet, a szocreál, amelynek egyik legjelentősebb képviselője volt. A ’60-as és ’70-es években a »nyelvújításnak«, egy újabb szintézisre való törekedésnek a képviselője lett” – magyarázta a művészettörténész.
Hozzáfűzte: politikai, társadalmi szempontból nézve az ötvenes évek optimizmusa, a nagy újjáépítésnek, egy új világ építésének a hite meghatározta Miklóssy munkásságának első időszakát.
A 70-es évektől kezdve már fokozatosan érezhető az alkotásokon az elszigetelődés és az élet ellehetetlenülése, ami a kommunista diktatúra éveit jellemezte.
„A kiállításon arra törekedtünk, hogy az ujjgyakorlatokat ne emeljük ki mint jelentős műveket, hanem meghagyjuk ott, ahová a szerző maga helyezte volna. Miklóssy Gábor ugyanis nem tartotta ezeket az ujjgyakorlatokat kész műveknek, miközben az elmúlt évtizedek művészettörténeti tapasztalata azt mutatja, hogy ezek igenis nagyon modern műalkotások. A tudattalanból felszínre törő ötletek és »véletlenek«, a felszabadult ecsetkezelés, színhasználat és rajz a későbbi kompozíciók kiindulópontját képezhette” – magyarázta Székely Sebestyén György.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!